Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1916-1922 (Budapest, 1922)
Épitésügyi szabályzat - lakásépités előmozditása
Építésügyi szabályzat»-a lakásépítés előmozdítása Budapest építkezési ügyeinek hatósági kezelése' ezidőszerint annak az „Építésügyi Szabályzatinak az alapján történik, melyet az 1870: X. t.-c. 22. § ában nyert felhatalmazás folytán régi szabályzatunk helyébe alkottunk és a belügyminiszter hozzájárulásával 1914. március hó 1-ei hatállyal életbeléptettünk. A szabályzat abban az időszakban, melyről mostani jelentésünk szól, több változtatáson, illetőleg kiegészítésen ment keresztül, — szemelőtt tartva az eddigi gyakorlati alkalmazása íorán szerzett tapasztalatokat, a közgazdasági élet, a technika terén idevonatkozóan felmerült kivánságo- kát és különösen számotvetve azokkal a szociális követelésekkel, melyek a háború alatt és a forradalmak után az építkezés során égető szükség gyanánt léptek fel. Mindezekről az alábbiakban tesszük meg jelentésünket. A várhegy nyugati lejtőjének különleges épitési módja. A várhegy lejtőit a most érvényben levő ép. ü. szab. meghagyta a II. övezetben, ahol az utcai vonalon és zártsorban kell építkezni, mégis bizonyos korlátozó rendelkezésekkel, amely utóbbiak a várbástyáról nyíló kilátás megóvását célozzák. így kimondja a szabályzat, hogy a várhegy lejtőin az épületek tetőgerincének 2 m.-rel alacsonyabbnak kell lennie a várbástya szintjénél. A kérdésnek ilyetén való megoldása, különös tekintettel a várhegy lejtőjének a jellegére, nem lehetett kielégítő, tehát arra kellett törekednünk, hogy e vidéken a telkek túlságos kihasználásával (intenzív beépítés, tulmagas házak, takaratlan tűzfalak) megkezdett építkezés folytatásának a hatóság mielőbb gátat vessen és a még uj beépítésre váró terület beépítésére olyan uj szabályokat alkosson, melyekkel a jövőben úgy a kilátás, mint a szépészéti szempontok, valamint a közegészség érdekei egyaránt megóvhatók legyeneh és ekként kedvezőbb városkép alakulhasson ki. Ezt a törekvést kell érvényesíteni a főváros más, hegyes-lejtős vidékein való építkezéseknél is. (Ezt a gyökeres rendezést, — ami hosszabb tanulmányt és tárgyalást igényel, — mostani építésügyi szabályzatunkban nem végezhettük el azért, mert különben a szabályzatnak annyira sürgőssé vált életbeléptetése ismét eltolódott volna. Az 1916. év folyamán a székesfőváros tanácsával karöltve, letárgyaltuk a várhegy nyugati oldalának uj beépítési módját. Arról a területről van szó, melyet az Attila utca keleti oldala, a Vérmező-ut, a Logodí- utca végső szakassa, a Körmöci-utca folytatása, majd a Lovas-ut nyugati oldala, a Gránit-lépcső és a csatlakozó Mikó-utcának az Attila-utca keresztezéséig terjedő szakasza határol. Erre a területre tehát a jelzett elveknek és szempontoknak megfelelő uj épitési módot állapítottunk meg az ép, ü. szab. I. és X. fejezetének részbeni módosításával és kiegészítésével, s az uj rendelkezéseket a belügyminiszter hozzájárulásával étetbeléptettük. Tudatában vagyunk annak, hogy a környéken már felépített néhány 3—5 emeletes ház tűzfala az újabb rendelkezéseink folytán takaratlanul fog maradni. Ezt a szépséghibát azonban — sajnos — kiküszöbölni mindaddig nem lehet, mig a szóban forgó házak fennállanak. Másrészt azonban kétségtelen, hogy az általunk megállapított uj épitési mód mellett a várhegy nyugati lejtőjén sokkal kedvezőbb városkép fog kialakulni, mint e területre érvényben volt szabályok érvény- benntartása esetén a tulmagas épületek és intenzivebb beépítés engedélyezésével keletkeznék.
