Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1916-1922 (Budapest, 1922)
Szabályozás
14 További rendelkezés a tervnek, hogy az Érdi-utból kiágazóan a Farkasvölgyön keresztül az Istenhegyre vivő és a Br. Eötvös-utba torkoló 8 öles = 15*17 m. széles útnak a terven megjelölt két szakaszát az érintett telkek célszerűbb kihasználása érdekében módosítja, amely módosítás mellett az ut lejtviszonyai is javulnak. Gondoskodik a terv arról is, hogy a Melinda ut, a Széchenyi emlék ut, valamint a gyalogút jellegű Ágnes ut — amelyek jelenleg folytatás nélküli zsákutcát alkotnak — átérvén megjelölt módon meghosszabbittassanak és az Istenhegy 20 m.-es (10 55 öl) főútvonalával összeköttetésbe jussanak. Kiterjeszkedik a terv a 6 öl= 1T38 m. széles Denevér útnak is a főutba való bekapcsolására, úgyszintén a Denevér ut felső szakaszában tervezett szerpentin-utnak a fekszinekhez jobban simuló némi módosítására. Végül a mérnöki osztály kiterjesztette a figyelmét arra is, hogy mellékutak beiktatásával a vidék nagyobb telkei kisebb parcellákra feloszfhatók legyenek, illetőleg, hogy ezek a mellékutak úgy egymással, mint a főútvonalakkal szerves úthálózatot alkossanak. A terv a hegyi vizek levezetéséről is megfelelően gondoskodik. A most ismertetett szabályozási tervet részünkről letárgyalva, azt általánosságban elfogadtuk és a kifejlődött gyakorlathoz képest, esetleges kívánságainak közlése végett áttettük a székesfővároshoz, de választ még nem kaptunk. A Csatárka-, Pálvölgy- és Zöldmál-dülők szabályozása. A III. kerületi Újlakhoz tartozó Csatárka-, Pálvölgy- és Zöldmál-dülők, a főváros beépített részeihez való közelségük mellett is a fejlődéstől elmaradtak. Enuek oka a rossz közlekedési utakban, a viz hiányában és általában abban keresendő, hogy a vidék fejlődésének feltételei nincsenek megadva. Legnagyobb akadálya a fejlődésnek az, hogy a ma is kiépítetlen Szépvölgyi.ut egyik szakaszában igen nagy emelkedésű és járhatatlan állapotban van. Ez az állapot a „Zöldmái és környéke ház és telektulajdonosok egyesületiét arra indította, hogy kérelmezze nálunk a dűlők szabályozási kérdésének sürgős elintézését, az utak és a vízvezeték kiépítését, egyszóval azt, hogy a vidéknek adassék meg a fejlődés lehetősége. Mindaz, amit az egyesület beadványában felpanaszolt, teljesen helytálló és méltánylást érdemel. A magunk részéről a vidék helyzetének ismeretében már 1912-ben tárgyalást kezdtünk a fővárossal a vidék fejlődési lehetőségének biztosítása felől. Mérnöki osztályunk helyszíni tanulmányokat és felvételeket végzett a Szépvölgy-út és környékének szabályozása iránt és kapcsolatosan kiterjeszkedett a Csatárka-, Pálvölgy- és és Zöldmál-dülők szabályozására is, a maga részéről külön szabályozási tervet dolgozva ki. Ez a szabályozási terv kapcsolódik nyugatról a Törökvész-dülő, délről a Vérhalom és Szemlőhegy-dülő már megállapított szabályozási hálózatához, mig észak keleten a Mátyás-hegy, Remete-hegy- és Táborhegy-dűlőkre készült s még mindig a székesfővárosnál tárgyalás alatt álló szabályozási tervhez. A szabályozási terv főutját a Szépvölgy-utca folytatásában felvett útvonal alkotja. Ez az útvonal kiindulva a Szépvölgy-utca és az Ürömi-utca találkozásából, a Mátyáshegy és Pálvölgy között a Szépvölgybe, majd innen egészen Hidegkút község határáig vezet. Az út szélességét a mérnöki osztály 20 méterrel (1055 öl) javasolja. Tekintettel arra, hogy ez az út közúti villamos vasút céljára is fog szolgálni, emelkedése a kezdő belső szakaszon 5 %-kal, illetőleg a belső szakaszba beillesztett szerpentin út kanyarulata 3 %-kal, a középső szakaszban 546 0/'-kal, a végső, külső szakaszon pedig 5*6 %-kal van tervezve. A két utóbbi szakaszon szerpentin-ut megoldás küzbeigtatása nélkül enyhébb emelkedés nem volt elérhető; úgy hiszi a mérnöki osztály, hogy mivel a farkasréti villamos vasúton a közlekedés 5*27% os emelkedés mellett történik, az 5°/o-ot meghaladó emelkedés a Szépvölgyi útvonalnál sem fog nagyobb hátrányt előidézni. Az útvonal belső szakaszán a székesfőváros törvényhatósága által is óhajtott szerpentinmegoldást a székesfővárosi tanács illetékes ügyosztálya 6 % kai. illetőleg a kanyarulalokban 4 3%- kal hozta javaslatba, emellet azonban a szerpentin ut között meghagyta az ottani dűlő utat, amelyet 12 méter (6-33 öl) széles rendes közlekedési ut gyanánt 5 méternél is nagyob leásás mellett 9%-os emelkedéssel alakit meg. A szerpentin-utnak, illetőleg az ebbe kapcsolódó 12 méter (6 33 öl) széles útnak folytatását a székesfővárosi tanács illetékes ügyosztálya, a Mátyáshegy lejtőjén tervezett 15 méteres (7 91 öl) ut betorkolásáig 6 0 o os, innen pedig a városi erdőig, nagyobb leásások árán 5 °/0-os emelkedéssel tervezi. A székesfővárosi tanács tervében az útvonal szélessége a szerpentines belső szakaszon 18 m. (9*49 öl) mig a külső szakaszon 20 m. (1055 öl) szélességei szerepel. A mérnöki osztály abban a véleményben van. hogy közlekedési szempontból előnyösebb az útvonalnak egyöntetűen 20 méter (10*55 öi) szélességben való kiképzése, másrészt, hogy ugyan-
