Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1916-1922 (Budapest, 1922)
Szabályozás
12 szik több laktanyához. A mostani viszonyok között a gyakorlótéri használt végleges felhagyása nehézséggel nem is járhat. A városrendezés, a városfejlesztés, a közegészség és az esztétika követelményei feletfe kívánatossá teszik, hogy a Vérmezőt immár emeljük ki eddigi állapotából és szervesen kapcsoljuk be abba a rendeltetésbe, amelyet betölteni hivatva van. E hivatását abban látjuk, hogy lemondva a Vérmező parcellázásának és beépítésének gondolatáról a terület megfelelően parkoztassék, részben gyepesitessék, hogy a nagyközönségnek kényelmes és egészséges séta-, illetőleg üdülőhelyéül szolgáljon, a gyepes részen pedig gyermekjátszóhely legyen. Egy részét a területnek kertészeti kiképzéssel arra is alkalmassá kellene tenni, hogy ott a szabadban gyű ekezések, felvonulások, különféle ünnepségek legyenek tarthatók. A Vérmező beépítéséről csak legfeljebb a hosszirányú széleken lehetne kisebb mértékben szó, de ez is csak valamefy ideillő közintézet, pl. muzeum céljára lenne megengedhető oly módon, illetőleg kiképzéssel, amely harmónikusan beleilleszkedik a parkszerű rendezésbe. Kétségtelen, hogy a Vérmezőt megfelelő parkszerű rendezéssel kiemelhetnők mai elszigeteltségéből. Bekapcsolhatnék a közvetlen környezetbe és az egész városképbe: a park utjai révén megszűnnék a környezet elszakitottsága ; üdítő élet váltaná fel a mai sivár képet, fővárosunk e szép helyén. Hogy a Vérmezőre a városrendezés terén háruló ez a feladat meg is valósulhasson, ehhez mindenekelőtt az szükséges, hogy a Vérmező tulajdonjoga és használata a városrendezői feladatok ellátására hivatott hatóságnak engedtessék át. Ezért teljesen igazoltnak, jogszerűnek és indokoltnak találtuk a székesfőváros idevonatkozó előterjesztését, s azt a legmelegebben ajánlottuk a kormány figyelmébe Megemlitjük, hogy a kérdésnek ebben a stádiumában újabban ismét bizonyos mozgalom indelt meg a Vérmezőnek sporttelep (Stadion) céljaira való felhasználása iránt; a honvédelmi minisztériumban ebben az irányban megbeszélések is folytak. Részünkről az értekezleten, fentebb ismertetett eredeti álláspontunknak megfelelően, a székesfőváros képviselőivel egyetértőén, határozottan elleneztük a Stadionnak a Vérmezőre való telepítését, és rámutattunk arra, hogy egy ilyen sporttelep részére a főváros más részein megfelelő helyek kínálkoznak. így többek között alkalmas terület lenne az óbudai síkság is. Mindezek a kérdések jelenleg a kormány tárgyalása alatt vannak. Az Istenhegy szabályozása, figyelemmel a farkasréti villamosvasút meghosszabbítására. Az Istenhegyen lakó közönségnek régi óhaja, hogy megfelelő vasúti közlekedéshez jusson. Tekintettel arra az örvendetes fejlődésre, melyet az Istenhegy elért, kétségtelen, hogy e vidéken a közlekedés igényeit égyedii! a fogaskerekű vasút már nem elégitheti ki, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a lakosság jelentékeny része nemcsak nyáron, hanem állandóan lakik az Istenhegyen. Már 1906 ban, amikor a H É. Vasutak vonalainak villamos üzemre való átalakítása tárgyalás alá került, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság az engedélyezési feltételekben egyik kikötés gyanánt elvállalta azt, hogy farkasréti vonalát bizonyos kiviteli módozatokkal meghosz- szabbitja az Istenhegyre. A vasúttársaság a terveket még 1909-ben mutatta be, de ez a kérdés érdemlegesen tulajdonképen csak 1915-ben került a székesfővárosnál tárgyalás alá, amikor is a székesfővárosi tanács kimondotta, hogy a vaspálya társaság által egy vágánnyal és részben fogaskerekű üzemmel tervezett megoldást, úgyszintén a Torbágyi- és Denevér-utakon tervezett vonalvezetést elfogadhatónak nem találja, hanem felhívta a vasúttársaságot, hogy megfelelő.teljesítő képességű üzem s a jövő fejlesztés lehetőségének biztosítása érdekében, a fogaskerekürendszer mellőzésével kétvágányú vonal vezetésére készítsen és mutasson be terveket. Minthogy az Istenhegyen létesítendő villamosvasút a kivánt módon csak közúton helyezhető el, ezért mérnöki osztályunk kidolgozta az érintett vidék szabályozási tervét. A terv készítésénél az az alapgondolat volt az irányadó, hogy a farkasréti villamosvasút jelenlegi végállomásától megfelelő emelkedésű főútvonalon vezettessék az Istenhegyre, illetőleg ennek forgalmi gócpontjához, másrészt, hogy ez a főút szoros összeköttetésbe jusson magának az Istenhegynek már meglevő főutjaival. A szóban levő főutat a mérnöki osztály, figyelemmel a kétvágányú vasút elhelyezésére és az itt várható nagyobb közúti forgalomra, 20 méter (10.55 öl) szélességben tervezte meg. Ez az ut kiindul a tiz öl = 18 96 méter széles Érdi-utból, illetőleg az izraelita temető halottasháza előtti 14 öl = 26 55 méter széles térszerü kiképzésből és a ma még dűlő ut jellegű Torbágyi ut
