Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1916-1922 (Budapest, 1922)
Szabályozás
Szabályozás A főváros szabályozási tervének módosítása, illetőleg fejlesztése terén történt fontosabb mozzanatokról az alábbiakban számolunk be : Kelenföld szabályozása. A Kelenföldre ezelőtt mintegy 28 évvel dolgoztuk ki és állapítottuk meg a szabályozási tervet, melynél — mint szabályozási terveinknél általában — szintén számoltunk a város- rendezői célokra igénybevehető anyagi eszközök mértékével s ebből folyóan az úthálózat tervezésénél, valamint a telekalakulásoknál figyelemmel voltunk arra, hogy a rendezés fokoza'osan legyen végrehajtható. Bizonyos, hogy tervünk egyik alaptényezője volt e városrész nem remélt gyors és nagyarányú fejlődésének. A székesfővárosi tanács e tervünkkel szemben 1913 ban uj szabályozási tervet terjesztett elénk, amely felöleli az I. kerületnek a Gellérthegytől, helyesebben a Villányi idtól délre, a Duna és a Déli-vasut vonala között, majdnem Budafok község határáig terjedő részét. Tervében a székesfővárosi tanács gyökeres változtatások-, uj városrendezői irányelvek érvényesítésére törekszik, oly hatalmas méretű (60,120,270 méter széles) útvonalak nyitását, terek és parkok létesítését tervezi, másfelől olyan építkezési módozatokat hoz javaslatba, hogy mindezek végrehajtása sok helyen a telkek commassálását és uj beosztását feltételezi. Olyan nagyszabású városrendezésről lenne itt szó, amelyhez mindenekelőtt egy hatalmas anyagi erőforrást kellene előteremteni. E tervéhez azonban a székesfővárosi tanács költségszámítást nem mutatott be, hanem előterjesztésében csupán utalt olyan Írott jogszabályok megalkotásának a szükségére, melyek a magánérdekeltséget e szabályozás végrehajtásából eredő előnyök arányában, az eddiginél jóval nagyobb mértékben vonnák be a terhek viselésébe, s amely jogszabályok módot adnának a hatóságnak, nagyobb.* anyagi áldozatok nélkül, a telkek commassálásával gyökeresebb városszabályozások végrehajtására. A tervezett uj építkezési módra vonatkozóan is a székesfővárosi tanács részéről az a kijelentés történt, hogy a javaslat nem is végleges megállapodás, hanem elsősorban kiindulási alapja lesz azoknak a tárgyalásoknak, melyeket a főváros, tervének végrehajtása érdekében, a már jelzett irányban ezután fog majd lefolytatni. A székesfőváros tervét beható tárgyalás alá vettük abban a feltevésben, hogy — számolva a terv pénzügyi kihatásával — a székesfőváros lehetővé is teszi a szabályozásnak gyakorlati megvalósítását. A tervet tárgyalásaink alapján, az alábbi kikötésekkel, illetőleg módosításokkal fogadtuk el: 1. A Budafoki-ut, a vele közel párhuzamosan haladó 60 méter (31'63 öl) széles uj ut, a kelenföldi állomáshoz vezető ut, a Lenke-ut, valamint az építendő boráros-téri hid irányában tervezett 120 méteres (63'28 öl) főút találkozásában kialakuló térszerü kiképzést célszerűbben kívánjuk megoldani. Idevonatkozóan mérnöki osztályunk uj megoldást mutatott be, amely amellett, hogy a térre néző telkek homlokzatvonalát szabályosabban, illetőleg kedvezőbben alakítja meg — különösen a 120 méteres (63'28 öl) útból nyíló látkép — (Point de vue) előnyösebb érvényesülése szempontjából érdemel megfontolást. Az erre vonatkozó tervet, a kérdés tanulmányozása és javaslattétel végett, áttettük a székesfővároshoz.
