Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - XII. Vegyesek
129 sága a kőzúzó telepet a főváros perifériáján kívül fekvő, olcsó telken állítaná fel, ez által viszont a fuvarozás költségei lennének jelentékenyen nagyobbak és ez a többlet bizonyára messze túlhaladná a kiszemelt telek jobb értékesítéséből előállható anyagi hasznot. A kőzúzó telepnek a tervezett helyen való létesítése ellen városfejlődési, illetőleg városrendezési szempontból sem merült fel észrevétel. A tervezett elhelyezés esetén ugyanis a kőzúzó telep közelébe jut a központi tüzelőraktárnak, vagyis hasonló elbírálás alá eső fővárosi gazdasági üzemnek, azonban nem terjed ki az Üllői-utig, mig a népligettől a magastöltésü államvasuti összekötő vonallal el van választva, dél felől pedig a 12 öl széles Bihari-utcza határolja. Mindezek alapján javasoltuk a székesfőváros határozatának jóváhagyását. —A vallás- és közoktatásügyi minister ur telket kért a székesfővárostól a III-ik kerületben építendő állami gimnázium számára. Minthogy Óbuda belső területén erre a czélra alkalmas telek nem állott a székesfőváros rendelkezésére és a minister ur kérelme elől elzárkózni nem óhajtott, ezért a székesfőváros a gimnáziumi telket szerzés utján biztosította. Erre kedvező alkalmul szolgált az Újlaki tégla és mészégető részvénytársaság Bécsi-ut mentén fekvő, közel 24.000 □-öl területű tömbjének napirendre került parczellázása és a kapcsolatos szabályozása. Ezt a telekrendezést részünkről engedélyezvén, a székesfővárosnak sikerült a részvénytársasággal olyan egyezséget kötni, mely szerint a felosztás folytán a Határ-, Szőlő-, Viador-utcza és a Bécsi-ut között keletkező hat parczellát, 2421 ‘30 □ -öl kiterjedéssel, a III-ik kerületben építendő állami gimnázium telke számára □-ölenként 50 koronáért megszerzi. Roessemann és Kühnemann czég azzal a kérelemmel fordult a főváros hatóságához, hogy a szabadalmazott Rausome-szádfalaknak az épületbontási munkáknál való kötelező alkalmazását mondja ki. A Rausome-féle szádfal specziális keresztmetszetű, vályú alakú vasczölöpökből áll, egyik oldalán kampószerü, másik oldalán pedig horonyszerü végződéssel, melyek a földbe való beverésnél egymásba illesz- tetnek, ami az egyes czölöpök között záródást idéz elő. E rendszer szilárdsági és biztonsági szempontból megfelelőnek bizonyulván, annak a bontásoknál való alkalmazását megengedhetőnek találtuk. Azt a nem indokolható kérelmet azonban, hogy a szóban levő szádfalak kötelező alkalmazása mondassák ki, nem teljesítettük. Schneider Róbert építőmester a székesfőváros tanácsához intézett beadványában azt kérte, hogy a szabadalmazott födémszerkezete a székesfőváros területén foganatosítandó építkezéseknél alkalmazható legyen. A szóban levő szerkezet abban áll, hogy az egymástól legfeljebb 1’50 m. távolságban fekvő vasgerendák között sik téglamennyezet létesül olyképpen, hogy váltakozva két fekvő és egy álló téglasor vízszintesen helyeztetik el. A fekvő tégla17 Az óbudai gimnázium telke. Roessemann ésKühnemann czég Rausome szádfalai. A Schneider és Pohl-féle födémszerkezetek.
