Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - VII. Csatornázás
94 hegyi-uton levezetendő 6744 másodperczlitert kitevő csapadékvizei is bekerülnek, a Határ-ároknak a Péterhegyi-uttól a Dunáig terjedő szakaszát az összesen 12040 másodperczlitert kitevő csapadékvizek levezetésére kell alkalmassá tenni; ennek megfeleloleg lesz tehát a szelvény részint kiásással, részint feltöréssel szükség szerint kibővítve. Ez az árokrendezés is csak ideiglenesnek tekinthető, mert az árok a szabályozási terv végrehajtásakor a Határ-utra lesz áthelyezendő. Az engedélyezés tárgyát alkotó uj csatornahálozati terveken kívül a meglevő hálózat fejlesztése és folytatólagos kiépítése terén megemlitendőnek tartjuk a Duna jobb partján az Ördögárok egy szakasza beboltozásának, a balparti városrészeknél pedig a Podmaniczky-utczai, a Juranics-utczai és a Soroksári-úti mellékgyűjtőknek a tervét. Az Öi dögárok folytatólagos beboltozására elfogadott terv szerint beboltozandó az Ördögároknak a Csaba-utczától a Budakeszi-útig terjedő 975 méter hosszú része. A beboltozással egyidejűleg a vonalvezetés csekélyebb mérvű kiigazítása is tervbe vétetett, nevezetesen a Városmajor területén meglevő ellengörbe kiküszöbölése,^ valamint az ároknak a fogaskerekű vasút és a Retek-utcza keresztezésénél a szabályozás által megállapított vonalra való áthelyezése. Az alsó mintegy 190 m. hosszú szakaszon az árok terméskőfalainak felhasználásával a szelvény akként terveztetett, hogy magassága 4'40 m. legnagyobb szélesség mellett 3 00 métert tesz ki, esése pedig 6°/00, az ehhez csatlakozóan a Diós-árok betorkolásáig terjedő mintegy 535 tn. hosszú szakasz azonos eséssel, 4'25 m. széles és 3'00 m. magas szelvénnyel, a Diós árok betorkolásából a Budakeszi-útig terjedő mintegy 250 m. hosszú szakasz, pedig 8%o eséssél, 3‘50 m. széles és 300 m. magas szelvénnyel terveztetett. Az árokfalak közötti szakaszánál a boltozat és a meder alapzata betonból, a meder burkolása koczkakővel terveztetett, a másik két szakasz tisztán betonból épülne simított belső felülettel. A Podmaniczky-utcza mellékgyűjtő egyrészt a Szondy-utczai mellékgyűjtő túlterheltségének megszüntetése, másrészt a jelenleg hiányosan víztelenített Aréna- uti aluljáró állandó víztelenítésének biztosítása végett terveztetett. A terv szerint a mellékgyűjtő a ^ Teréz-köruttól, ahol a közúti főgyűjtőbe torkol a Bajza-utczáig 980 m. hosszban 10 m. tojásszelvénnyel, onnét az Aréna-útig és folytatólag az Aréna- uton a Szondy-utczáig 726 m. hosszban ~ m. tojásszelvénnyel és egész hoszában t%o eséssel bírna. A második szakasz attól a pontjától, ahol a gyűjtő az Aréna- utia fordul, ágazik el az Aréna-úti aluljáró víztelenítésére szolgáló esőcsatorna. Ezen a ponton a gyűjtőcsatorna fenék magassága -f- 4'45 m., az aluljáró legmélyebb pontja pedig -f- 6‘40 m. Dunasempont feletti magassággal bir. Az aluljáró utszin- magassága és a mellékgyűjtő fenékmagassága közötti csekély különbségből előállható visszatorlódások megakadályozására esőcsatornát csapóajtóval tervezték. Minthogy azonban záit csapóajtó mellett az aluljáróban leeső és összefutó csapadék- \ iz nem talál levezetésre, gondoskodni kellett ennek raktározásáról, illetőleg a laktál ozásra szükséges medencze létesítéséről. Raktározási medenezéül az aluljáró kétoldali gyalogjárói alatt elhelyezett 160 m. hosszú, 0‘89 m.2 szelvényterületű csatorna terveztetett 148 m.3 befogadási képességgel, ami megfelel az aluljárd 2100 m2. vízgyűjtő területén leeső egy órai 80 mm. intenzitású esőnek. ^ Podmaniczky-utczai mellékgyűjtő kiépítése után 1300 másodperczliter szállítóképességgel fog birni, ugyanennyi szállítóképességgel bir a Szondy-utczai mellékgyűjtő is, tehát a kettőnek együtt 2600 mpl. szállítóképessége lesz. Ez a szállítóképesség képessé teszi a két mellékgyűjtőt a szóba jövő 90 ha terjedelmű belső^és 60 ha terjedelmű vízgyűjtő területnek maximálisan 2550 másodperczliterre tehető szenny- és csapadékvizeinek levezetésére.
