Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - III. Épitésügyi szabályzat

Thököly-utak, Baross-utcza és Üllői-ut vonala bizonyos hosszban ; a budai oldalon a vár, a Dunamenti sikfekvésü parti sáv északfelé a Margit-hid fölötti Üstökös- utczáig, délfelé a műegyetemi telkekig bezáróan, nemkülönben a budai belső körút vonala.

A legintenzivebb beépítés alá vonható ezen a területen az utczai vonalon és zárt sorban kell épitkeznij) 14 méter házmagasságig szabad minden utczában, 17 méter magasságig legalább 9 méter széles utczában, 21 méter magasságig legalább 10 méter széles utczában és 25 méter magasságig legalább 15 méter széles utczában építeni; az udvar átlagos kisebb méretének 17 méteres épületmagasságig legalább 6 méternek, 21 méter épületmagasságig legalább 7‘50 méternek, 25 méter epúletmagasságig legalább 9 méternek kell lennie, az udvar terjedelméül pedig, a telek térfogatának 17 méter épületmagasságig legalább 15°/0-a, 21 méter épületmagasságig legalább 20%-a, 25 méter épületmagasságig legalább 22‘5%-a van előírva. - E magasságokkal azonban a telket legfeljebb 70 méter mélységig szabad beépíteni. Gyár, vagy gyárjellegü iparüzlet czéljára szolgáló építkezés az I. övezetben tiltva van, ez alól csak a nyomdák és az áruházzal kapcsolatos műhelyek vannak kivéve, valamint olyan műhelyek, amelyek üzemét a hatóság a város- rendezés közérdekeivel s a szomszédok érdekeivel összeegyeztethetőnek találja (415. §.). Zajtokozó, vagy tűzhelyet igénylő iparüzletet az I. övezetben csak szabályszerűen épített zárt műhelyben szabad gyakorolni (443. §.).

(^A II. övezet területe általában maradt a régi, de a budai oldalon kibővült azzal a területtel, amely a Kelenföldön a Fehérvári- és Villányi-utaktól délre az összekötő vasutig, keletre a műegyetemi telekig, nyugatra a déli és a körvasúiig terjed.

Jellege szintén a zártsorú építkezés az utczai vonalon, de az I. övezettel szemben kevésbbé intenziven, vagyis ugyanazok az épületmagasságok már szélesebb utczákhoz vannak kötve és nagyobbnak kell lennie az udvarnakXjelesen 14 méter házmagasságig szabad minden utczában, 17 méter magasságig^legalább 10 méter széles utczában, 21 méter magasságig legalább 15 méter széles és 25 méter magasságig legalább 18 méter széles utczában építeni; az udvar átlagos kisebb méretének 17 méter épületmagasságig legalább 7 méternek, 21 méter épületmagasságig legalább 8’50 méternek és 25 méter épületmagasságig legalább 10 méternek kell lennie; az udvar terjedelmének pedig a fenti épületmagasságok szerint leg- alább 17, 22 és 25%-nak. E magasságokkal a telek legfeljebb 60 méter mélységig építhető be. A gyári építkezés nincs tiltva, azonban zajt okozó, vagy tűzhelyet igénylő iparüzletet itt is csak zárt műhelyben szabad gyakorolni.

Az I. övezettel szemben mutatkozó ezekhez a különbségekhez járul még a 161. §-nak az a rendelkezése, hogy a II. övezetben a hatóság utczák által körülhatárolt telektömbön a telkek mélységi méreteihez viszonyítva, egységes udvar létesítését rendelheti el (161. §.). Egyebekben pedig, eltekintve némely részlettől (pl. egyes helyeken élőkért előírása, az istállóknál a lóállások nagyobb száma), a szabályit a II. övezet építkezését ugyanúgy kezeli, mint az I. övezetét.

A III. óvezet jellege a kertes város, legalább 300 d-öles telkekkel és szabadon álló lakóházakkal.

A pesti oldalon megmaradt ilyennek a városliget környéke, de a Hermina- mezőn csak a Hermina-ut és a Hungária-körut közti szalag, mig a többi rész a VI. övezetbe jutott, viszont a Kerepesi-ut felé kiterjesztetett a lóversenytér területével. A budai oldalon azonban lényegesen kisebb lett, mivel az előző szabályzat $gy ilyen övezetéből az uj szabályzat kettőt alakított, jelesen a III. és IV. övezetet.)