Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - III. Épitésügyi szabályzat
34 felvonókra, gyárakra, gyárjellegű ipari épitkezésekre, úgyszintén a színházakra vonatkozóan újra átdolgozott fejezetekkel pedig 1913. áprilisban tartott további három ülésében foglalkozott. Miután ekkép a revizionális bizottság — kiküldött albizottságának számos előkészítő tanácskozása után — negyvennyolcz teljes ülésben végigtárgyalta a szabályzat egész anyagát, a bizottsági tárgyalások és javaslatok eredményéhez képest /íjból összeállittatott a tervezet szövege, amelyet a fővárosi közmunkák íanácsá — egyes műszaki részleteknek még műszaki bizottsága utján való letái- gyalása után — 1913. október—deczember, valamint 1914. január hónapokban tartott érTyolcz teljes ülésében tárgyalt s) azután végleges szövegében 1914. január 27-ep; tartott ülésében 502. sz. alatt kelt határozatávalíjllapitotta meg az uj építésügyi szabályzatot, kimondván, hogy az uj szabályzat 1914. évi márczius hó 1-én lép életbe/i A vezető szempontok, amelyek a szabályzatban érvényesültek, a következőkben foglalhatók össze: az építkezéshez kapcsolódó közegészségi követelményeket minél jobban kielégíteni; . , a technika vívmányainak alkalmazásával elkerülni mindent, ami az építkezést feleslegesen drágítaná, de nem adni fel semmit, amit a^ biztonság igényel; már a czélszerü városrendezés érdekében megvalósítani azt a rendszert, mely a beépítés sűrűségének kifelé való fokozatos csökkentésében jut kifejezésre; e rendszer keretében gondoskodni a különböző társadalmi osztályok es foglalkozások igényeinek kielégítéséről; és mindezekkel kapcsolatosa^ biztosítani a szépészet kívánalmainak megfelelő városkép kialakulasanak előfeltételeit. Ezen elvek követésében az uj szabályzat az övezeti rendszerre támaszkodik, melynek kezdeményezésével egyébiránt már az 1894-iki szabályzatban találkozunk. Az utóbbi még csak négy övezetet ismerlAz elsőt nagyjában a varos magva alkotja, a második e körül csoportosul. Mindkettőt a zártsorú epitkezes jellemzi, szemben a harmadik (nyaraló) övezet szabadon álló építkezéseivel. A negyedik övezetre maradtak a külső részek, ahol meg volt engedve a határvonalon, vagy szabadon állóan építkezni és alkalmazható volt a könnyebb építési modor is város területének négy övezetre való tagolása akkor még elegsegesnek mutat o- zott mert a negyedik övezet, mint építési terület alig jöhetett szamba. A telkek olcsósága mindamellett hamarább, mint várni lehetett, oda vonzotta az építkezési tevékenységet és a fejlődés helyes irányítása szükségessé tette a varos területének további övezeti tagolását. Az uj szabályzat a város területét tiyolcz övezetbe osztja bej Az övezetek típusai a következők: ^ , I. övezet zártsorú építkezéssel a telek utczai vonalán, legnag} o epu e magasság 25 méter legalább 15 méter széles utczában; 15-22*5%-os udvar, II. övezet zártsorú építkezéssel az utczai vonalon; legnagyobb epületmagasság 25 méter legalább 18 méter széles utczában; 17—25°/0-os udvar. ^ III. övezet szabadon álló építkezéssel, legalább 300 [j-öles telken es eg- feljebb 347,,-os beépítéssel; legnagyobb épületmagasság^ 14 meter legalább 11 méteres utczában; szabadon hagyandó terület legalább 667o*
