Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - III. Épitésügyi szabályzat
...., .. ^ . az üj „építésügyi szabályzat“. Budapest építési fejlődésének kezdete beleesik abba az általános nagy fellendülésbe, mely a 67-iki kiegyezés korszakalkotó nagy művét követte. Amint alkotmányos életünk sorompói újra megnyíltak, a törvényhozás első feladatai közé sorozta az ország fővárosát felkarolni, hogy meg tudjon felelni azoknak az igényeknek, melyeket a nemzet az ország politikai, gazdasági és culturális központja iránt támaszthat. Az 1870: X. t.-czikk, melyben az alkotmányát visszanyert nemzetnek ez a gondoskodása megnyilatkozik s melyben a Duna két partján elterülő három város egyesítése már előre veti árnyékát, a 24 millió forintos államkölcsönnel örök időkre tanúsága marad az ország áldozatkészségének; viszont a fővárosi pénzalap és a fővárosi közmunkák tanácsának intézménye, melyeket ugyanezen törvény alkotott, a törvényhozásnak azt az intézményes törekvését képviselik, amely az 1872: XXXVI. t.-czikkel szervezett törvényhatósággal párhuzamosan Budapest fejlődését állandóan országqs gondozásban kívánja részesíteni. A fővárosi közmunkák tanácsa 870. év derekán megkezdve működését, sietett az építkezés ügyét egyelőre ideiglenes utasítással szabályozni, melyben főleg két alapvető rendelkezést tett. Az egyik a szabályozási vonalakhoz, a másik a megállapított niveau-hoz való alkalmazkodás kötelezettségét mondotta ki. Amint a város megfelelő építési fejlődésének ez a két leglényegesebb kelléke biztosítva volt, következtek a város rendezési és szabályozási tervének előmunkálatai, de közben is serény tevékenység folyt az építkezés ügyének kimerítő és rendszeres szabályozására. Az 1874. elején elkészült tervezet azonban a magán építkezéseken tulmenőleg a középitkezéseket is felkarolván, a székesfőváros törvényhatóságával együttes megállapítást igényelt, ily egyetértő intézkedést pedig nem sikerült létrehozni. Ez volt az oka, hogy a fővárosi közmunkák fanács» csupán a magánépitke- zésekre szorítkozva, az 1870: X. t.-cz. 22. §-a alapján saját hatáskörében tett kísérj letet oly szabályzat alkotására, mely az ide vágó kérdésekkel már részletesebben^ és behatóbban foglalkozott. Hosszabb időre még sem lehetett megállni mellette; kihirdetés és közzététel nélkül tulajdonkép csak a hatóság belső használatára volt alkalmas, mint összefoglalása azoknak a szabályoknak és elveknek, melyeknek az egyes építkezések bírálatánál amugyis szükségkép érvényesülniük kellett, melyek
