Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912 - X. Vegyesek
96 ^15. Óbudán a »Raktár-utcza« elnevezést kiterjesztettük a Vihar- utczától a Hunor-utczáig terjedő utczára, a »Megyfa-utcza« elnevezést pedig a Vihar-utczától a Hévizi-útig terjedő utczára, másrészt azt a névtelen utczát, mely a Raktár-utczából nyílik és a Megyfa-utczáig terjed, Berend-utczának neveztük el. 16. Az V. kerületi Linczer-féle telken, a Váczi-út és Visegrádi-utcza között nyitott utcza a magyar újkori történelemben több kiváló egyénnel szerepelt Pulszky család után a »Pulszky-utcza« nevet kapta. 17 \ A. Nagymező-utczából nyíló és a Gyár-utczába torkoló utcza eddig különösebb vonatkozás nélkül a Dávid-utcza nevet viselte. Ennek az utcának a nevét Horn Ede-uíczára változtattuk meg. „ Horn Ede ugyanis, mint földmivelési-, ipar és kereskedelemügyi államtitkár, Író és publicista, mint a fővárosi Vl-dik kerületének orsz. képviselője és mint fővárosi törvényhatósági bizottsági tag egyaránt érdemeket szerzett arra, hogy emléke utczanévvel is megörökittessék. 18. A Rákóczi-úttól a Kőfaragó-utczáig terjedő utczát eddigelé Gyöngytyuk-utczának hívták. Elhatároztuk, hogy ez az utcza ezentúl irodalmunk kimagasló alakja után a »Gyulai Pál-utcza« nevet viselje. 19. A központi papnevelő intézeti alap a VIII. kér. Práter- és Szigony-utczák között fekvő telkein öt négyemeletes házat épített, mely alkalommal 15 és 12 méter széles utczákat nyitottak egyrészt a Szigony- utczából, másrészt a Práter-utczából a nyolczszögü térszerü kiképzésig, mely szabad terület szintén az alap telkeiből lett kihasítva. Az egyik utczát Lősy Imre-utczának, a másikat pedig Lippay Gyötgy-utczának neveztük el, a néhai esztergomi érsekek és prímások - 1 ól, akiknek nevéhez fűződik a budapesti papnevelő intézet megalapítása. 20. Egyszersmind a »Kemény Zsigmond-utcza« elnevezést kiterjesztettük a szóban levő utczának a Lósy Imre-utczáig terjedő folytatására, másrészt 21. A Práter-utczából a Lósy Imre-utczába torkoló névtelen utczának »Telegdi János-utcza« nevet adtunk. Telegdi, a néhai kalocsai érsek volt ugyanis az, aki az imént említett egyháznagyok után a legnagyobb alapítványt tette a központi papnövelde javára. 22. A X. kerületben a Kereszturi-uttól a Pilisi-utczáig haladó névtelen utczának a »Kabai-utcza« nevet adtuk.
