Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1909, 1910, 1911 (Budapest, 1910, 1911, 1912)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1909 - II. Szabályozás
12 főváros közönsége sem terjeszkedett ki a részletekre, czélszerűnek tartván első sorban az elvi kérdések tisztázását. A magunk részéről egyik sarkalatos elvi kérdésnek tekintjük azt, hogy az Arok-utcza irányában tervezett fő útvonal betorkolása a Döbrentei- térbe hol, illetőleg miként oldassék meg ? Azt a gondolatot, mely a székesfőváros részéről előterjesztett mindkét tervben kifejezésre jut, hogy t. i. a szóban levő boulevard-szerű útvonal a Gellérthegy északi oldalán elvonuló serpentin-utnál, az Erzsébet- hid lejárójába torkoljon, illetőleg innen induljon ki, technikailag kedvezőtlen, városrendezési és forgalmi szempontból pedig téves feltevésből eredő tervezésnek találtuk. E fő útvonal jelentősége ugyanis abban van, hogy a budai belső körúttal közvetlenül helyes kapcsolatba hozatván, közvetítse ne csak az Erzsébethidra törekvő és megengedett könnyebb forgalmat, hanem fő ere legyen az átmenő és helyi teher forgalomnak, a mely itt a budai belső körút szakaszát képező Gellértrakparti-úton bonyolódik le és a pesti oldalra nem az Erzsébet-, hanem a Ferencz-József hídon át jut. Más megítélés alá jönne a kérdés megoldása akkor, ha a szóban levő útvonalat az Erzsébet-hid tengelyéből lehetne kifejleszteni, de ennek a Gellérthegy elhárithatlan akadályát képezi. Műszaki szempontból kedvezőtlen következménynyel járna az Arok-utczai fő útvonalnak a serpentin-út és a hidlejáró találkozásában tervezett kitorkolása azért, mert a terep változó niveau-viszonyai mellett a serpentin-útat 2 méternél is mélyebbre kellene leásni és ennek folyományaként a gellérthegyi támfalat is alá kellene falazni; mindezeken felül a tervezett megoldás áldozatul kívánná a Döbrentei-téri három új, III emeletes házat, melyek a térnek szép keretet szolgáltatnak, e mellett a házak mindegyike értékes objectum s együttesen másfél millió koronát meghaladó értéket képvisel. A szóban levő betorkolás esetén az említett palotaszerű házak helyén felette kedvezőtlen telekalakulás jönne létre, úgy, hogy ennek következtében a Döbrentei-tér mai szép kerete többé nem lenne pótolható. Még egy körülmény szól az Arok-utczai fő útvonalnak tervezett betorkolása ellen, s ez a Rudasfürdő érdeke, melyet annál kevésbbé lehet figyelmen kívül hagyni, mert tudvalevő, hogy a fürdőt a székes- főváros közönsége a közel jövőben tetemes anyagi áldozatok árán a kor fokozott igényeihez képest újjáépítteti. E gyógyfürdőre nézve igen hátrányos lenne az, ha a közte és a hegykanyarulat között levő, amúgy is eléggé szűk lejáró útra a fő útvonal forgalma is tereltetnék s ez által a fürdő nyugalma két oldalról háborgattatnék zajos közlekedéssel. Meggyőződésünk szerint az egyedül helyes és természetes meg-
