Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1909, 1910, 1911 (Budapest, 1910, 1911, 1912)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1909 - III. Épitésügyi szabályzat
21 Novelláris intézkedésre adott alkalmat az az eset, hogy a II. kér. Ilona- és Hunfalvy-utczák között fekvő 2817/1-7. hr. számú telkek tulajdonosa e telkeket hat II emeletes házzal beépíteni óhajtotta. Az építési engedély tárgyalása során beható megfontolás alá került a várhegy ezen oldaláról nyíló kilátás megóvásának kérdése. A helyszínén megállapítottuk, hogy az Ilona-utczáról, a Hunfalvy- utczáról, a Gimnázium-utczáról, valamint az ezen utczákra homlokzattal bíró telkekről a szabad kilátást teljesen megoltalmazni, a ma érvényben levő építésügyi szabályok alapján való építkezéseknél nem lehetséges. A várhegy ezen lejtőjén fekvő telkek ugyanis a Il-ik övezetbe tartoznak, s ezekre vonatkozólag a mai építésügyi szabályzat 129. §-a csak azt a korlátozást Írja elő, hogy a telkeken a 133. §-ban meghatározott módon, vagyis nyaralószerűleg kell építkezni. A szabálynak idézett rendelkezése azt jelenti, hogy egyrészt a telkek 300D-ölnél kisebb teriiletűek is lehetnek, másrészt, hogy azokon kétemeletes házakat is szabad építeni, azonban csak nyaralószerű kiképzéssel és az útaktól legalább 5 -, a szomszédos telkek határvonalától pedig legalább 3 — 3 m. távolság tartásával. A mennyiben az épületeknek megengedett maximális magassága korlátoztatnék, a kilátás szempontjából természetesen kedvezőbb helyzet alakulhatna ki; erre a térre azonban a hatóság a fennálló szabályok mellett, az építkező fél megfelelő kártalanítása nélkül nem léphetne. A kilátás érdekei azonban itt ezen eljárás mellett sem lennének tökéletesen megóva, mert a teljes látképet az Ilona-, Hunfalvy- és Gimná- zium-utczákról csak úgy lehetne biztosítani, ha a környék összes ingatlanai kisajátítás útján megszereztetnének, a beépítés elől elvonatnának és mint közterületek kezeltetnének. Minthogy azonban ilyen czélu kisajátításokra fedezet nem áll rendelkezésre, a különben üdvös eszméről le kellett mondani. A fősuly egyébiránt nem is a hegyoldalról nyíló kilátáson, hanem azon a gyönyörű perspektíván nyugszik, mely a várhegy keleti oldalán tervezett sétányról a pesti oldalra kínálkozik a szemlélőnek. Az innen való szabad kilátást tehát minden körülmények között biztositandónak találván, az 1870 : X. t.-cz. 22. §-a alapján, novelláris utón általános szabályként kimondottuk, hogy a Vár keleti oldalán a jövőben emelendő épületek tetőgerinczének a várbeli sétány végleges szintjénél legalább 2 méterrel alacsonyabbnak kell lennie. A mai építésügyi szabályzathoz 1906. évi január elsejével egy függeléket léptettünk életbe, mely az épületek vakolása, illetőleg száradása és használatbavétele körüli eljárás új szabályozását tartalmazza. Méltányosság az építkezéseknél.
