Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1909, 1910, 1911 (Budapest, 1910, 1911, 1912)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1911 - X. Vegyesek

82

1. a két tér felőli közterület az árkádos építkezéssel legfeljebb 3'50 m. szélességben foglalható el és pedig úgy, hogy az árkádfalak, illetőleg pillérek külső síkjától a járdaszegély külső széléig számítva, legalább 0'50 m. széles sáv okvetlenül szabadon maradjon;

2. az árkádok legalább 4 m. szélességgel és 9 m. magassággal bírjanak;

3. a mennyiben a közterületfoglalás miatt a közúti vasúti vágányokat odább kellene helyezni, ezt a folyamodó társulat lesz köteles az illetékes hatóságoknál és a vasúti vállalatnál kieszközölni;

4. az építkezés czéljára elfoglalandó közterület nem válik az építtető társulat tulajdonává, hanem annak csupán használatába megy át az épület fennállásának tartamára; viszont az építkező magántulajdonában marad az a terület is, melyet a telkekből az árkádok alatt gyalogközlekedésre hagy;

5. az elfoglalt közterületért az épület fennállásának egész idejére egy összegben használati dijat kell fizetni;

6. az árkádok alatt elhúzódó terület a hatóság által megállapítandó módon burkolva és világítva, a gyalogközlekedés számára fentartandó;

7. a hatóság fentartja magának a jogot, hogy az árkádos építkezés kivitelénél általa szépészeti szempontból szükségesnek talált kikötéseket megtehesse és érvényesíthesse; úgy ezek, valamint a további részletes kikötések a konkrét építési tervek elbírálása alkalmával fognak megállapittatni.

A felsorolt kikötésekkel az elvi építési engedély megadása mellett kellett állást foglalnunk azért, mert bár az árkádos építkezés eszméje ellen, valahányszor az felmerül, olyan közérdekű aggodalmak jutnak kifejezésre, melyek eloszlatása eddig nem sikerült, — a kísérlet előtt mégis már gyakorlati példa kialakulása és tapasztalat szerzése végett az utat megnyitni indokoltnak ismertük fel akkor, mikor a kísérlet teljesen a magánvállalkozás koczkázatára megy.

A székesfővárosi tanács közlekedési szempontból, különösen pedig az Erzsébet-tér menténi forgalom szempontjából már kezdetben állást foglalt az árkádos építkezés ellen és fentismertetett határozatunk folytán, — élve az 1870 : X. t.-ez.-ben biztosított jogával, — az ügyet a belügy- minister ur döntése alá kérte bocsátani.

A székesfővárosi tanács ellentétes álláspontjának indokait részünkről helytállóknak nem ismerhettük el, mert eltekintve attól, hogy az Erzsébet-tér szóban levő, déli oldala mentén átmenő kocsiforgalom egyáltalán nincs, — az árkádos építkezés a kocsiforgalomnak nem fog útjába állani, a gyalogközlekedés pedig az árkádok alatt szabadon folyhat le.