Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1909, 1910, 1911 (Budapest, 1910, 1911, 1912)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1911 - VIII. Távíró, távbeszélő

69

várni nem lehetett, mert gondoskodni kell arról, hogy az artézi gyógy- és üditőviz iránt fokozódó arányban mutatkozó keresletet kielégíthessük. Ez a czél az üzem régi, kezdetleges berendezésével nem volt elérhető.

Ezért az artézi viz üzemtelepét toladékkal bővitettük és az egész üzemet modern új hűtő-, szénsavtelitő- és töltőgépekkel szereltük fel. E gépek révén az üzem termelőképessége tetemesen emelkedett, mert mig a régi avult, kézi iizemii gépek- és primitiv jéghűtés mellett a termelés napi 2-3000 liter volt, addig az uj, villamos erővel hajtott gépekkel, a melyek a hűtéstől kezdve a palaczkozásig minden munkát végeznek, a napi termelés 20-25.000 literre fokozható; emellett pedig teljes mérvben érvényesülnek a hygiénia követelményei is, a mi a viz minőségére lényeges kihatással van.

A sziget közepét elfoglaló kertészeti telep, mely a parkszerű fenntartás tetemes költségeinek egy részét a kereskedelmi kertészet utján szolgáltatni van hivatva — szintén modern létesitménynyel gyarapodott. A nagy üvegház három ága által közbefogott, kezdetleges kivitelű növénytenyésztő és melegágyak ugyanis nem voltak már tovább fenntarthatok, egyrészt rozoga állapotuk, csekély és ki nem használható befogadó képességük, másrészt trágyaüzemük miatt, a mi a sziget kellő közepén tisztasági és egészségi szempontból alapos kifogás alá esett. A sziget és a kertészeti üzem érdeke kívánta tehát, hogy a kertészeti üzemberendezés e hátrányos részét eltávolitsuk; helyébe teljesen modern, téglafalas és vasszerkezetű üvegházat (rosarium) építettünk, központi melegvízfűtéssel. Ennek kapcsán a régi négy növényházat és a szaporító ágyakat is uj melegvízfűtéssel láttuk el s e berendezés — már a gazdaságosság érdekéből is - czélszerüen összekapcsoltatott az uj rosarium fűtőberendezésével.

Legjelentősebb a sziget beruházásai és uj létesítményei közt az uj vízmű, a mely magán a szigeten termelt vízzel látja el a sziget szükségleteit. Előző évi jelentésünkben vázoltuk azokat az okokat, a melyek mellőzhetetlenné tették az elhelyezésében, avult üzemében és berendezésében czélszerütlen s elégtelen régi vízműnek felhagyását és egy minden tekintetben rendeltetésének színvonalán álló uj vízműnek létesítését.

A szigeti uj vízmű 1911. évi november hó 24-én helyeztetett üzembe; annak főbb részeit vázlatosan a következőkben ismertetjük:

A vízmű víztermelő részét a sziget nyugati oldalán, az alsó hajóállomás alatt, közvetlenül a Duna partján a káposztásmegyeri kutszabvány szerint épített kút képezi. E helyen a kékagyagréteg — 6'6 m. Duna sempont alatti mélységben kezdődik és felette mintegy 13‘0 m. vastagságú, éles homokkal vegyes kavicsréteg terül el, a mely a Duna medrét képező kavicsréteggel közvetlen összeköttetésben lévén, kiválóan alkal-