Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1909, 1910, 1911 (Budapest, 1910, 1911, 1912)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1909 - I. Terjedékegyezmény
5 visszamenőleg 1909. évi január hó elsejétől 1913. évi deczember hó végéig terjedő 5 évre kötöttük meg. Ez az egyezmény az előzőhöz képest, a székesfőváros által a fővárosi pénzalapnak nyújtandó javadalmazás tekintetében újítást tartalmaz. A régi egyezmény értelmében - miként ezt már fentebb említettük — a székesfőváros közönsége a fővárosi pénzalapot évenként a saját kisajátítási alapjának egyharmad részével dotálta. Itt jegyezzük meg, hogy a székesfőváros a saját kisajátítási alapját a házi pénztárból évi 60f000 koronával és az eladott városi telkek vételárából évenként befolyó összeg 20°/0-ával tartja fenn. Az új terjedékegyezmény értelmében a székesfőváros a fővárosi pénzalapot a kiszökelléki és lábazati dijakon felül úgy fogja javadalmazni, hogy abba a városi telkek eladásából befolyó vételárakból évi 80.000 korona fix összeget és a fővárosi kisajátítási alap állandó járulékát képező évi 60,000 korona Vä-ad részének megfelelő 20,000 koronát, vagyis egy összegben évi lOOpOO koronát szolgáltat be. A javadalmazásnak ez a felemelése és az eddiginél biztosabb alapra fektetése mindamellett nem lesz képes az egyezmény mérlegét javítani, mert egyrészt az egyezményes viszony hosszú szünetelése, másrészt főleg a belváros megindult rohamos átépítése következtében a viselendő terhek még sokkal nagyobb mértékben emelkedtek. Az egyezményben, a főváros fejlesztésére hivatott két hatóság között annyira kívánatos egyetértés megszilárdítása érdekében, lemondtunk arról az igényünkről, hogy a főváros részéről a terjedékegyezmény nélküli időben a magán háztelkekhez eladott közterületekért a törvény ellenére a saját házi pénztára javára beszedett és ekként elszámolt összegeket tőle követeljük. Mint jellemző adatot itt említjük meg, hogy az eljárt vegyesbizottság megállapította, hogy a székesfőváros a terjedékegyezmény szünetelése alatt az 1902 — 1908. években az általa saját hatáskörében teljesített terjedék-eladásoknál és kártalanításoknál a bevételre 783,456 korona 14 fillért fizetett rá, viszont a fővárosi közmunkák tanácsa, illetőleg a fővárosi pénzalap részéről a régi egyezmény fennállásának utolsó öt esztendejében, 1896 —1901-ig a ráfizetés 248p00 korona volt. A tárgyalások során a székesfőváros küldöttei utaltak arra, hogy a székesfőváros törvényhatósági bizottsága elhatározta, hogy az állami egyenes adók után az 1872 : XXXVI. t.-cz. 19. §-a alapján kivethető községi adópótlék adókulcsát 1908. évi január hó 1-től kezdve az eddigi 25%-ról 33°/o-ra emeli fel. Minthogy az 1870:X. t.-cz. 4-dik §-ának d) és e) pontjaiban, illetőleg az 1884: XXV. törvényczikkben felsorolt pénzintézetek, vállalatok és társulatok községi adópótléka az 1870 :X. t.-cz. alapján felvett 24 millió forintnyi sorsolási kölcsön évi járadékának fedezésére szolgál, a köl-
