Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1909, 1910, 1911 (Budapest, 1910, 1911, 1912)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1910 - II. Épitésügyi szabályzat
25 utcza, Istvánfy-utcza és a máv. körvasút által határolt, több utcza és a Rákospatak által keresztezett, közel 43.000 D-öl terület felosztásából keletkező 158 parczellán létesül; a Budapesti telekértékesitő részvény- társaság telekszabályozási és felosztási ügyét ugyancsak a Hajtsár-út mentén. * * * Az építkezésnek a fővárosban való igen jelentékeny fellendülése egyebek közt szükségessé tette, hogy novelláris utón tüzetesen határozzuk meg az I. kér. Mészáros-utcza és környékén az építkezési módot, a mely terület a III-ik (nyaraló) övezetbe esik, de a hol mégis az utczai vonalon és zárt sorban kell építkezni. E tekintetben - a revizionális bizottság javaslata nyomán - a következőket állapítottuk meg: A Mészáros-utcza déli, s illetőleg keleti oldalán, úgyszintén a folytatásában levő Zsolt-utcza keleti oldalán, a Naphegy- és Derék-utcza közti szakaszokban a zártsorú építkezés legfeljebb csak a külön megállapított mélységi határig terjedhet, az emelendő épületek pedig a mögöttük fekvő naphegyi telkek felé is homlokzattal képzendők ki. A Mészáros-utczának Naphegy- és Róka-utczák közti szakaszában a megállapított mélységig a Naphegy-, Ág- és Róka-utczák felé is élőkért hagyása nélkül, a telek határvonalán kell építkezni; az itt emelendő épületek magassága az illető telek előtti Mészáros-utczai végleges járda-szinttől számítva a 25 métert meg nem haladja. A Mészáros-utcza, valamint a Zsolt-utcza keleti oldalán, még pedig a Róka- és Derék-utczák közti szakaszban, azokon a saroktelkeken, melyek a Nyárs-, Tibor- és Derék-utczákra is bírnak homlokzattal, az utóbbi utczák felé 5 méteres előkertet kell hagyni, és az épületek a Mészáros-, illetőleg Zsolt-utcza járda-szintjétől számítva legfeljebb két emeletesek lehetnek. * ^ * A budapesti építőmesterek, kőmivesmesterek és építési vállalkozók * szövetsége, valamint a magyar építőmesterek egyesülete hozzánk intézett beadványaikban — utalva ama károsodásokra, a melyek az építkezőket s általában a fővárosi lakosságot érnék annak folytán, ha a most jelen- tékeny mérvben folyó építkezéseknél beállott tégla- és munkáshiány, valamint fuvarozási nehézségek miatt és a szabályok teljes szigorának alkalmazásával az épületek a rendes építkezési időtartamhoz képest legalább egy negyed évvel később volnának csak használatba vehetők - az építésügyi szabályzat függelékének 6. és 16. §-ai alól kivételes eljárás megengedését kérelmezték. A Mészáros- utcza építési módja. méltányosság az épületek befödése, vakolása és használatba étele körül. 4
