Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1909, 1910, 1911 (Budapest, 1910, 1911, 1912)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1909 - I. Terjedékegyezmény

I.

TERJEDÉKEGYEZMÉNY.

A szabályozási tervek tudvalevőleg nemcsak azt ölelik fel, hogy bizonyos területen hol és milyen szélességben, illetőleg terjedelemben nyitandók új utak, utczák és terek, hanem megállapítják azt is, hogy a már meglevő utakat és tereket mennyiben kell akár vonalozásuk, akár pedig szélességük szempontjából módosítani, vagy esetleg fel is hagyni.

Ehhez képest a szabályozás végrehajtásánál igen gyakran fordul elő az az eset, hogy a magánosok telkeihez utczából, vagy egyéb közterületből bizonyos részt, úgynevezett terjedőket kell csatolni, a mely terület értékét az érdekelt telkek tulajdonosai a közpénztár javára természetesen megfizetni tartoznak.

A főváros szabályozásáról és fejlesztéséről szóló alapvető törvényünk, — az 1870. évi X. t.-cz., — mely a fővárosi pénzalapot megalkotta és e pénzalap kezelésére, valamint a törvényben körvonalozott feladatok ellátására a fővárosi közmunkák tanácsának intézményét felállitatta, — 8. §-ának b) pontjában úgy rendelkezik, hogy a szabályozás folytán magánháztelkekhez csatolandó közterületek eladásából beveendő jövedelmek a fővárosi pénzalap növelésére fordítandók.

Ez a törvény azonban viszont nem terjeszkedik ki azokra az esetekre, mikor a szabályozás érdekében bizonyos területeket a magánosok telkeiből kell elvenni, minélfogva már kezdetben nézeteltérés merült fel az iránt, hogy az ilyen eleső terjedékeket a fővárosi pénzalapból a közmunkák tanácsa, vagy pedig a székesfőváros közönsége a saját pénztárából tartozik-e kártalanítani ?

E kérdés megoldása iránt köztünk és a volt szab. kir. Pest város közönsége között már 1871-ben tárgyalások indultak meg, melyek során mindkét hatóságnál az az óhajtás jutott kifejezésre, hogy a megoldást — a törvény rideg betűjétől eltekintve — méltányossági alapon kell keresni és oda kell törekedni, hogy a kérdés egyezség utján rendezí*