Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906 - XI. Vegyesek
64 — képének megalakításában, s egyúttal igen fontos, szem elől nem téveszthető üzleti, anyagi eidekek szolgálatában s e tekintetben bizonyos határokon túl menő megszorításokat elrendelni méltányosan alig is volna lehetséges. Ha a táblák helyének magassága tekintetében — minden érdek egybevetésével — lehetne is általános szabályt alkotni, ez a gyakorlatban a házak külömböző magassága és külömböző külső kiképzése mellett egyöntetűen nem valósítható meg. Számos esetben, előkelőbb helyeken legtöbbször még ugyanazon útkeresztezésnél is, eltérések támadnának úgy a magasság, mint a táblák helye tekintetében. Már pedig a biztosítani kívánt czél, a könnyű feltalálás és tájékozódás és a városszépészet igényei épen ily berendezkedésnél a gyakorlati egyöntetűséget kívánják meg és e mellett nem marad- hat figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy az utczai lámpák alacsonyabban lévén elhelyezve, az első emelet könyöklő falára illesztendő névtáblát rendszerint kellően meg nem világíthatnák. Ezekre való figyelemmel a székesfőváros által javaslatba hozott uj táblák alkalmazásához nem járulhattunk. A jelenlegi tábláknál fenforgó hiányok mellőzését és a fentebb érintett igények megvalósítását tartva szem előtt, úgy hiszszük, hogy az utczai nóvjelző táblák reformja csak abban az irányban oldható meg minden tekintetben czélszerüen és gyökeresen, ha a táblák a lehetőségigi függet- lenittetnek a házak falától és mintegy a közterületnek tétetnek tartozékává, jelesen, ha az utczasarkokon a járdák légszesz oszlopain, illetőleg a házak sarkán megerősített kinyúló karokon, tereknél pedig, de a szükség szerint egyebütt is» 0 czólra felállítandó külön oszlopokon helyeztetnek el; a táblák vasbádogból készülnének fehér zománcz alapon fekete betűkkel s rajtuk az út, utcza, tér nevén kívül a kerület száma, valamint az egyes táblák közé eső útszakasz házszámai is jeleztetnének. Ilykep a taolak függetlenítve a hazaktól es falaktól, élénken szembetűnnek, s helyük, magasságuk és irányuk tekintetében a rendszeres egyöntetűség megvalósítható. Ez a módszer szépészeti szempontból egyúttal haladást jelentene a nagyvárosi fejlődésben, emelve az utczai kép élénkségét, amint mindezt egyes németországi városok, köztük Berlin példája is tanúsítja. Kétségtelen, hogy a most vázolt megjelölési mód több költséget igényel, mint az a másik, melyet a székesfővárosi tanács kilátásba vett; a kettő között azonban, tekintettel az egyiknek előnyeire és a másiknak hátrányaira, a költség szempontja annál kevésbbé lehet döntő, mert a részünkről a fentiekben vázolt megjelölési mód mellett lényegesen kevesebb névtáblára lesz szükség és mert ha az újítás keresztülvitele — a mint terveztetik fokozatosan történik, a végrehajtásnak időtartamát megfelelőiig hosszabbra lehet szabni s akkor a költségtöbblet alig lesz terhesen érezhető. Az igy contemplált névtáblákról megfelelő rajzok közlésével felhívtuk a székesfőváros közönségének figyelmét az utczajelzósek e modern s minden igény kielégítésére alkalmasnak mutatkozó eszméjére, oly felké- íóssel, hogy ez alapon az ügyet újabb megfontolás és tárgyalás alá venni szíveskedjék; megjegyezvén, hogy a berlini minták nyomán készült rajzok csupán az eszme szemlélhetővé tételét czélozzák, tájékozásul szolgálnak s természetesen nem allhatják útját esetleg még megfelelőbb minta terve-
