Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906 - III. Útépités
— 27 fektetve. E feladat annál nehezebb, minél eltérőbbek a viszonyok a jobb és balparton. A pesti oldal góczpontja az ipar- és kereskedelemnek, melyek a nagyvárosi fejlődésnek leghathatósabb tényezőjéül szolgálnak. A budai oldal természeti fekvésénél fogva e tényező jótéteményéhez hasonló mértékben sohasem juthat el. Ezt tehát esetről-esetre legalább némileg pótolni czél- szerü és szükséges. Az Attila-körút szabályozásának végrehajtása, úgy, amint tervbe vettük, kétségtelenül alkalmas lesz a jobb parton egy nagyobb városrész fejlődésének lendületet adni, amire súlyt fektetünk, főleg a kir. várnak úgyszólván a tőszomszédságában, hol ma régi, rozoga és közegészségi tekintetben is kifogás alá eső viskók tömkelegét találjuk, kirívó és bántó ellentétben a fejedelmi székhelylyel. Hasonlókép nem téveszthető szem elől a nagy áldozattal épített Erzsébet-hid sem, mely csak azután fogja rendeltetését teljes mértékben betölthetni, ha az Attila-körút főforgalmi jellegének megfe^lően szabályozva és telkei városi módra kiépitve lesznek. Örömmel és hálás elismeréssel adunk róla számot, hogy a minister- elnökúr kérésünket és okainkat meghallgatva, a 2 millió korona állami előleget kamat nélkül rendelkezésünkre bocsátotta, ezzel is bizonyságot tevén meleg és áldozatkész érdeklődéséről, melylyel a székesfőváros fejlesztése iránt mindenkoron viseltetik. A fedezet birtokában viszont kötelességünknek ismertük a kisajátításokat az Attila-körúton rögtön megindítani. Az eljárás tehát folyamatban van, már néhány egyezség is jött létre, a tulajdonosok egy részének túlzott kártalanitási igényei miatt azonban — úgy látszik — csak a hosz- szadalmas bírói út fog bennünket a czéllioz elvezetni. A múlt évben tényleg végrehajtott utrendezések részleteiről egyébiránt a következőkben számolhatunk be: A Gellérthegy északi oldalán tervbe vett, a Döbrentei-térnél kezdődő szakaszában már megnyitott és kiépített Serpentin út folytatólagos kiépítése a Horgony-utczáig, a létrejött és a múlt évi működésünkről szóló jelentésünkben részletesen ismertetett megállapodáshoz képest, a székesfővárossal közös költségen eszközlendő. Figyelemmel arra, hogy a szóban levő útépítésnél mintegy 12.000 m3 földmunka, helyesebben sziklafejtési munka várt végrehajtásra, már pénzügyi szempontból is czélszerünek mutatkozott az építés programmját akként megállapítani, hogy a kivitellel megbízandó vállalkozó a munkát legkésőbb 1906. október 1-én megkezdhesse és a nehéz sziklafejtést a téli idő alatt végezhesse. Hogy ez az útépítési programm betartható legyen, intézkedtünk az iránt, miszerint a Serpentin út ezé íjára kisajátított és már birtokba vett ingatlanok bérletei 1906. május 1-ével augusztus 1-ére felmondassanak, s a felépítmények, nyomban a kiüresités után lebontassanak. Kapcsolatosan a munkák biztosítására általános árlejtést tartottunk, melynek eredménye alapján az útépítéssel, öt pályázó közül Szuchy János budapesti építőmester bízatott meg, mint akinek 187.120 K 52 fillér végösszeggel tett ajánlata a legolcsóbb volt és az általa bemutatott mintaanyagok is megfelelőknek találtattak. Nevezett vállalkozó a Serpentin út folytatólagos építését a czélba vett időben tényleg megkezdte, s a föld- és sziklabontási munkát, daczára 4* ! i A Gellérthegyi Serpentin út.
