Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1908 - X. Vegyesek
78 és ide vezetendő vissza, hogy egyik-másik részén a városnak ipartelepek vagy gyárak általában nem létesithetők. Az említett viszonylatokban kétségtelenül érvényesülésre van igénye annak az irányadó elvnek, hogy az ipartelepek és gyárak elhelyezkedésének is alkalmazkodni kell a város beosztásához, melynek éppen az egyetemes érdek képezi alapját. Szem előtt tartva tehát a telepengedély intézményének czélját, a fentiekből önként következik, hogy egyrészt a telepengedély kérdésénél az iparhatóság úgy a városszabályozási tervet, mint az építésügyi szabályzatot és az ebben megállapított övezeti (rendezési) beosztást figyelembe venni tartozik, hogy másrészt a telepengedélyezési eljárás során a székesfőváros szabályozási tervével és építésügyi szabályzatával összefüggésben álló közérdekek múlhatatlanul illetékes képviseletre szorulnak. Miután pedig e kettős czélzatot a tervezet nem fedi sem általában, sem különösen Budapestre vonatkozólag, hol a szabályozás, rendezés és építkezés érdekeinek ellátása az 1870. X. t.-czikkel a fővárosi közmunkák tanácsára van ruházva, miután továbbá a székesfőváros ez irányú érdekeltsége a határos községekkel szemben is nyilvánvalóan fennforog: ennélfogva hivatkozással az 1870. X. t.-cz. 15. §-ára is, kérelmeztük a törvény- tervezetbe oly intézkedés felvételét, hogy az iparhatóság a telepengedélyezési eljáráshoz nemcsak Budapest, hanem a vele határos községek területén felmerülő esetekben is a főv. közmunkák tanácsát meghívni és határozatánál a székesfőváros szabályozási és rendezési tervét figyelembe venni tartozik. Kértük pedig ezt annál inkább, mert előre látható, hogy a fejlődés menete Budapest és a határos községek között előbb-utóbb fokozatos összeolvadásra fog vezetni. Figyelmébe ajánlottuk továbbá a kereskedelemügyi minister urnák, hogy azokat az ipartelepeket, melyek öt lóerőnél nagyobb munkaképességű motorral működnek, vagy amelyek gőzkazánt használnak, csupán ezért telepengedélytől tenni függővé, mint ezt a tervezet célozza, — az építésügyi szabályzatban foglalt biztosítékok mellett felesleges, az ipari érdekek szempontjából pedig czélszerütlen lenne. Ugyanilyen észrevételünk volt a tervezetben felsorolt áruházakra és áruraktárakra nézve, melyeket ennélfogva a felsorolásból kihagyni javasoltunk. Az oltalmat igénylő érdekekről az áruházak és áruraktárak eseteiben nézetünk szerint már eleve hivatalból kell kimerítően gondoskodni az építési és tüzrendészeti szabályokban. Az uj építésügyi szabályzat éppen tárgyalás alatt álló tervezetének különösen 489 — 514. §-ai tényleg foglalkoznak is ezzel a kérdéssel. E czélba vett intézkedések mellett, úgy véltük, a hosszadalmas telepengedélyezési eljárás és ennek során a magánérdekeltség bevonása annál inkább mellőzhető volna, mert
