Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1908 - IV. Vasutak

28 ból csakugyan szükségessé válhatik egyik-másik vonaltól az utczát tehermentesíteni. A 67. §. teljes mellőzését kérjük, a 16. §. kapcsán kifejtett észre­vételeink mellett azért is, mert a szabályozni kívánt esetek szabatosan meg nem határozhatók és következményeik be nem láthatók. Ha az a komoly és nagy állami szükség, melyre az intézkedés czéloz, concret alakban felmerülne, a törvényhozás souverenitása mindig megtalálhatja az alkalmas módot ahoz, hogy a salus reipublicae elvét érvényesítse. Szei zett jog elvonásával jaró hasonló intezkedesre elvi ministeri fel­hatalmazást törvénybe iktatni, alig tekinthető okvetlenül szükségesnek, mert ilyen eset nem meglepetésszerűen, hanem csak hosszabb érlelődés után állhat be. Másfelől nem szólva arról, hogy kisajátítási törvényünk efféle vagyonérték kártalanítási módjáról egyáltalán nem gondoskodik s tehát a bíróság közmegnyugvásra alig megoldható probléma elé állíttatnék, — nem kerülheti el a figyelmet, hogy a kérdéses rendelkezés megbéní­tására vezetne a vállalkozásnak, mely mitől sem félhet jobban, mint épen sorsának bizonytalanságától. A sajáthasználatu vasutakat illető 74. §. utolsó bekezdésében helyet kíván azaz intézkedés, hogy a rendészeti engedély megadásához a köz­munkák tanácsának hozzájárulása is szükséges, tekintettel a városren­dezési érdekekre; viszont a 82. §-ban e tanácsnak szánt felügyeletet mellőzni és azt egyedül a főv. tanácsra ruházni kérjük, mivel ez a fela­dat együttesen nem látható el. Nevezetes újítás, hogy kiváltképen a 88. §. szerint a vasutak és csatornák összpontosított telekkönyvébe bevezetendők volnának a közúti vasutak is, még pedig részben visszaható erővel. Úgy véljük, az eszme nem fér össze sem a közűtak szigorúan közjogi jellegével és megillető közjogi oltalmával, sem a telekkönyvnek, mint végre is magánjogi intéz­ménynek lényegével. Az a földterület, melyre a vágányok fektetve vannak, a magán vállalatnak sem tulajdonába, sem birtokába nem tartozik, a válla­lat használati joga pedig ingatlan nélkül, önmagában telekkönyvezési substratumot nem képezhet. Az 1868: I. t. ez. 1. §-a szerint a központi vasúti telekkönyv czélja : feltüntetni, nyilvántartani, egyszersmind pedig hitelképességre emelni a vasúti országos vállalatok ingatlan vagyonát. A közúti vasutaknál mindkét kritérium hiányzik. Ez okból az eszmét mellő­zendőnek vélnők, azon további czélzattal együtt, mely a közúti vasúti vállalatok elsőbbségi kötvényeinek kibocsátását a telekkönyvezés felté­teléhez kívánja kötni; mert ha a pénzpiacz kész a prioritásokat különben is honorálni, alig lenne indokolható, hogy az állam ezt feltételhez kötve, akadályozza. A 90. §. második bekezdése kiigazításra szorul, mert a helyható­sági építési engedélyt nem az épitésrendőri hatóság, mely Budapesten a

Next

/
Thumbnails
Contents