Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1908 - IV. Vasutak
28 ból csakugyan szükségessé válhatik egyik-másik vonaltól az utczát tehermentesíteni. A 67. §. teljes mellőzését kérjük, a 16. §. kapcsán kifejtett észrevételeink mellett azért is, mert a szabályozni kívánt esetek szabatosan meg nem határozhatók és következményeik be nem láthatók. Ha az a komoly és nagy állami szükség, melyre az intézkedés czéloz, concret alakban felmerülne, a törvényhozás souverenitása mindig megtalálhatja az alkalmas módot ahoz, hogy a salus reipublicae elvét érvényesítse. Szei zett jog elvonásával jaró hasonló intezkedesre elvi ministeri felhatalmazást törvénybe iktatni, alig tekinthető okvetlenül szükségesnek, mert ilyen eset nem meglepetésszerűen, hanem csak hosszabb érlelődés után állhat be. Másfelől nem szólva arról, hogy kisajátítási törvényünk efféle vagyonérték kártalanítási módjáról egyáltalán nem gondoskodik s tehát a bíróság közmegnyugvásra alig megoldható probléma elé állíttatnék, — nem kerülheti el a figyelmet, hogy a kérdéses rendelkezés megbénítására vezetne a vállalkozásnak, mely mitől sem félhet jobban, mint épen sorsának bizonytalanságától. A sajáthasználatu vasutakat illető 74. §. utolsó bekezdésében helyet kíván azaz intézkedés, hogy a rendészeti engedély megadásához a közmunkák tanácsának hozzájárulása is szükséges, tekintettel a városrendezési érdekekre; viszont a 82. §-ban e tanácsnak szánt felügyeletet mellőzni és azt egyedül a főv. tanácsra ruházni kérjük, mivel ez a feladat együttesen nem látható el. Nevezetes újítás, hogy kiváltképen a 88. §. szerint a vasutak és csatornák összpontosított telekkönyvébe bevezetendők volnának a közúti vasutak is, még pedig részben visszaható erővel. Úgy véljük, az eszme nem fér össze sem a közűtak szigorúan közjogi jellegével és megillető közjogi oltalmával, sem a telekkönyvnek, mint végre is magánjogi intézménynek lényegével. Az a földterület, melyre a vágányok fektetve vannak, a magán vállalatnak sem tulajdonába, sem birtokába nem tartozik, a vállalat használati joga pedig ingatlan nélkül, önmagában telekkönyvezési substratumot nem képezhet. Az 1868: I. t. ez. 1. §-a szerint a központi vasúti telekkönyv czélja : feltüntetni, nyilvántartani, egyszersmind pedig hitelképességre emelni a vasúti országos vállalatok ingatlan vagyonát. A közúti vasutaknál mindkét kritérium hiányzik. Ez okból az eszmét mellőzendőnek vélnők, azon további czélzattal együtt, mely a közúti vasúti vállalatok elsőbbségi kötvényeinek kibocsátását a telekkönyvezés feltételéhez kívánja kötni; mert ha a pénzpiacz kész a prioritásokat különben is honorálni, alig lenne indokolható, hogy az állam ezt feltételhez kötve, akadályozza. A 90. §. második bekezdése kiigazításra szorul, mert a helyhatósági építési engedélyt nem az épitésrendőri hatóság, mely Budapesten a
