Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1908 - Bevezetés
2 mezni annál sürgősebbnek véltük, mert a hidelhelyezés kérdésének megoldása előtt nincs módunkban a szabályozási tervet sem elkészíteni, miután az utóbbinak természetesen a hídhoz kell alkalmazkodnia. A hid tényleges építése tetszés szerint esetleg egészen elválasztható a szabályozás keresztülvitelétől, de ezt mielőbb munkába venni annál szükségesebb, mivel a halogatás megbonthatja az előirányzott költség- fedezet keretét. A Szent-Margitsziget, mint közkert sorsát immár örökidőre biztosítottnak tekinthetjük. Amint az 1908. XLV11I. t.-cz. az év utolsó napjaiban szentesítést nyert és kihirdettetett, czélzatához képest siettünk a szigetet a folyó év január 1-én tényleges birtokunkba és kezelésünkbe venni. Az adásvételi jogügylet részleteinek lebonyolítása, másfelől az országos növénykertnek a szigetre való telepítésével össze- függő kérdések megoldása iránt a tárgyalások folyamatban vannak és abban az irányban haladnak, hogy a kölcsönös érdekek megóvásával mielőbb egyetértő megállapodásra okszerűen számíthatunk. — A szigeten levő üzemek kezelésében egyelőre legczélszerübbnek találtuk a régi nyomokon haladni, hogy a további teendőkre nézve közvetlen tapasztalatokat szerezzünk. Át vagyunk hatva annak a tudatától, hogy a Szent-Margitsziget a székesfőváros életében nagyra van hivatva és buzgó törekvésünk tárgyát fogja képezni, hogy a törvényhozásnak ezt a gondoskodását minél gyümölcsözőbbé tegyük, nemcsak az okszerű gazdászat, hanem és főleg ama magasabb czélok szempontjából, melyeknek szolgálatára a sziget, mint elsőrendű gyógy- és üdülőhely már természettől fogva rendeltetve van. A törvény további intézkedésében, mely a székesfővárost a Sárosfürdőért fizetett 1,050.793 korona 23 fillér visszatérítésével a Sárosfürdő korszerű felépítésére és a Rudasfürdő újjáépítésére záros határidő kitűzésével hatékonyan buzdítja, — egy nagy eszme, fővárosunk csodás hőforrásaiban rejlő óriási kincs kihasználásának propagálása rejlik és ha e parlagon heverő gazdasági ágazat méltó felkarolásban részesül, kétségtelen, hogy egyszersmind a város fejlődésének hatalmas tényezőjévé válik. Hozzávéve mindezekhez a belváros területére, úgyszintén az V. és IX. kerület némely részére adott, 30 évre terjedő rendkívüli adózási kedvezményt, mely az építkezési kedv felébresztését czélozza és melynek hatását különösen a belvárosban máris örvendetesen tapasztalhatjuk, — törvénytárunkban 1870-ig kell visszamenni, hogy ily széles alapra fektetett városfejlesztési programmal találkozzunk, melynek jellemző vonását nemcsak az képezi, hogy a már-már elharapózott stagnálást egyszerre több oldalról és különböző hatékony eszközökkel támadva törekszik megszüntetni, hanem e végből oly alkotásokhoz rakja le az alapot, melyek az elvetett mag módjára kikelni és városunk fejlődésében dúsan gyümölcsözni vannak hivatva. Egyebekben az alábbi fejezetekre kívánunk utalni.
