Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1907 - I. Szabályozás

A Gellérthegynek a Gellórt-rakpart mentén elvonuló keleti alját, a Rudas-fürdőig, már is kertészetileg rendeztük. Ez a park hova-tovább, a növényzet fejlődésével mindinkább kellemesebb sétahelvlyé fog válni, s mire az uj Sáros-fürdő kiépül, meg a Rudas-fürdőt is átópitik, árnyékos összeköttetést fog a fürdőző közönségnek biztositani.

Északra való folytatásában a Gellérthegy, kapcsolatban az Erzsóbet- hid budai feljárójával és a Szent-GeEértszobor elhelyezésével, művészies kiképzést nyer.

Szólnunk kell még a Gellérthegy, azon részének a szabályozásáról, melyet az Attila-körút, Szt.-János-tér, Gellérthegy-utcza, Czakó-, Sáncz- és Orom-utcza határol. E tabáni terület egyik része magasan, a másik része pedig mélyen feküdvén, ehhez képest a szempontok is különbözők voltak, melyek a terv kószitósónél alapul szolgáltak.

A kimagasló Gellórthegy-oldal az előbbi állapotában egyáltalában nem volt alkalmas arra, hogy kies fekvéséhez méltóan rendeztessék. Ezért volt szükséges az ottani viskókat kisajátítani. A szabályozási terv kószitósónél e házikók már nem létezőknek tekintettek. Kiindulásul szolgált az a törekvés, hogy e helyen a kiváló természeti előnyök felhasználásával oly diszes városrész kifejióséhez jussunk, mely a székesfővárosnak maradandó vonzerejét és nevezetességét képezze.

E czól elérése végett gondoskodik a szabályozási terv arról:

1. hogy úgy a nehéz, mint a könnyű jármüvek számára kényelmes megfelelő utak keletkezzenek;

2. hogy ezen utak a környék úthálózatának kiegészítő részét képezzék és lehetővé tegyék az összes magasan fekvő útak forgalmának lebonyolítását;

3. a hegyoldalt úgy tagolják, hogy az azok közt keletkezendő telektömbök czélszerüen feloszthatok és a parczellák úgy szépészeti, mint gazdaságossági szempontból a lehető legelőnyösebben kihasználhatók legyenek.

Ezen általános elvek szem előtt tartásával és különös tekintettel az Erzsébet-hidra, ennek lejárójából kiindulva a hegy északi oldalán egy 12 mtres fő-út van tervezve, mely az Attila-körúttal párhuzamosan haladva, a Szt.-János-tórre, illetőleg a Krisztina-körútba torkol. E fő-út első negyede 4.5%-os lejtővel, második negyede vízszintesen, harmadik negyede közel vízszintesen és az utolsó negyede 5.5%-os lejtővel van tervezve. A várhegy és a Gellérthegy között elterülő völgynek tehát az Attila-körút és az Árok-utcza betudásával 3 főközlekedési ere lesz.

A hegyoldal felső része szerpentin útakkal van hálózva, melyek segélyével a Lisznyay-utcza folytatását képező Hadnagy-utczai áthidaláson a Naphegy útjai és akis Gellérthegy a legrövidebb vonalon és igen kényelmesen érhetők el. E szerpentin útak szintén 12 mtresek. Lejtési viszonyaik kivétel nélkül az 5%-nak felelnek meg.