Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1907 - I. Szabályozás
Gellérthegy. Ámbár a vizlevezetés ezen módja műszakilag lehetséges, mindazonáltal a kérdés ilyetén megoldásához városrendezési, egészségügyi és pénzügyi szempontból nem járulhattunk. Ha ugyanis a hegyi vizek az eredeti megállapodástól eltérően a fenti nyomon vezettetnének a Dunáig, közel 2 kilométerrel hosszabb útat kellene megtenniük; továbbá, ha ezen vizlevezetés czéljára zárt csatorna építtetnék, ez oly tetemes költséget okozna, melyet a székesfőváros hosszú időn át sem volna képes fedezni, mig a nyitott csatornában való vizel- vezetós városfejlődési és közegészségügyi szempontból tarthatatlan állapotot teremtene. Ily viszonyok között rakaszkodtunk ahhoz, hogy a vízlevezető árok a kelenföld szabályozási tervében megállapított eredeti nyomon haladjon. Az alsó kikötővel kapcsolatos szabályozásmódositásnál mindenekelőtt a parti útnak vonala módosult, nevezetesen nyugat felé eltolatott a holt Dunaág partjáig és az út szélessége 20 öl helyett 45 méter szélességben állapíttatott meg, különös tekintettel arra, hogy az összekötő vasút északi oldalán fekvő területtel megfelelő összeköttetés létesittessék és hogy ez az út kikötő part jellegével is fog bírni. Az ezen parti úttal párhuzamosan tervezett 8 öles út feleslegessé válván, felhagyatott. A kikötőnek a kelenföldi pályaudvarral való összeköttetéséről az eredeti szabályozási tervben mar gondoskodás történt, nevezetesen 1. azon főútvonalon, vagyis az Andor-utczán, mely a Röck-féle gyártelep déli homlokzata előtt torkol a Dunapartra, 2. az összekötő vasút északi oldalán a töltés lábánál tervezett 6 öles utón. észrevételeink folytán a téli kikötő czéljára csupán az összekötőhid alatt fekvő alsó medencze fog igénybe vétetni, a mivel szemben viszont elhatároztuk, hogy a felső medencze területét közczélra tartjuk fenn s mielőtt a felett ily értelemben concret irányban rendelkeznénk, erről a földmivelésügyi minister urat kívánságához képest előzetesen értesíteni fogjuk. A Gellérthegy, természeti szépségénél fogva, kies fekvésű lejtőivel, székesfővárosunk egyik elegge meg nem becsülhető díszét képezi, melynek klimatikus jellege es a főváros középpontjához a Ferencz Józsefhid és Frzsóbethid révén biztosított közelsége egyenesen praedestinálják arra, hogy a közönség kellemes kiránduló helye legyen, e mellett pedig lejtői nyaralókkal, meg családi házakkal beépítve, az idetelepült lakosság állandó, kényelmes tartózkodási helyéül szolgáljanak. Fsak természetes tehát, hogy akkor, amikor a főváros örvendetes fejlődésével, az uj hidak megépítésével a Gellérthegy jelentősége is előtérbe lépett, szorgos feladataink közé soroztuk e vidék szabályozási tervét kidolgozni, hogy ezzel a rendszeres fejlődés alapjait lerakhassuk. A Gellérthegy Kelenföld felé eső déli részének szabályozására vonatkozó terv az útakat illetőleg alkalmazkodik a hegy configuratiójához és a
