Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906 - Bevezetés
3 — ki vannak fejtve azok a városrendezési, gazdasági és socialis szempontok, melyek meggyőző erejére a kormány javaslata építve van. Részünkről csupán arra kívánunk utalni, hogy Ó-Budának a fővárossal való egyesítése a tervbe vett hidösszeköttetés által fog minden tekintetben reális valósággá válni, — aminek kiszámítható hatása az lesz, hogy Ó-Buda kiemelkedve eddigi izolált és ki nem használható helyzetéből, a főváros kötelékében eljut ama szerepének betöltéséhez, mely az általános gazdasági és társadalmi érdekek szolgálatában reá vár. És az elfogulatlan ítélet bizonyára tudja méltányolni a kormány nagylelkű elhatározását, melylyel a törvényhozás elé lépett, kérve a hid építésére és a kapcsolatos városrendezési műveletre szükséges mintegy 22 millió korona költség engedélyezését, fedezetül a pénztári készleteket, elsősorban pedig azt a közel 6 millió korona tiszta nyereséget jelölvén ki, melyet a laktanyák beváltásánál sikerült elérni, s melyet mint a városfejlődés gyümölcsét, ezen eredetéhez képest ismét a város fejlesztésére kíván fordítani. A Margitsziget köztulajdon gyanánt való megszerzésére is csak röviden kívánunk nyilatkozni, főleg azért, hogy reámutassunk ama tévhitre, melyről alkalmunk volt tapasztalni, hogy egy, éppenséggel nem kötelezettségen nyugvó, egyébként igen kellemes helyzet élvezetében a tulajdon szentségével jelen viszonylatában is számolni, feltűnően idegenkedik. Nem férhet kétség hozzá, hogy a sziget a fenséges főherczeg tulajdonában a közönségre nézve az maradna, ami eddig volt; másrészt azonban hálátlanság, sőt merénylet lenne, e kivételes helyzetből a tulajdonos szabad rendelkezésére, mely az elidegenítés jogát is magában foglalja, bármi korlátozó következtetést vonni. A kérdés tehát úgy alakul: van-e szüksége a fővárosnak a Margitszigetre, mely mint világhírű üdülő és gyógyhely, egyik legkiválóbb nevezetességét képezi, éppen mai jellegében, melynek fentartása azonban semmivel biztosítva nincsen ! Mint az egészség értékét a betegségből tudjuk legjobban megítélni, a Margitsziget igazi becse is csak abban mutatkoznék híven, ha elvesztenők. Az előrelátás, mely a fővárost birtokon kívül elképzelni sem akarhatja, méltán törekszik oda, hogy ilyen eshetőségnek egyszersmindenkorra elejét vegye. A törvényjavaslat ezt különösen kedvező módozatok mellett oldja meg. A 11 millió korona vételár 6 millió korona erejéig telkek átengedésében egyenlittetik ki, amiben a kincstár 2,100.599 korona, a fővárosi pénzalap 3,899.401 korona értékkel participál. A vételár további 5 millió koronás részlete 4%-os kamat mellett évi 210.000 korona járadékkal törlesztetik és e járadék a sziget jövedelmében találja fedezetét. Miután a kincstár telkeiért bőséges ellenértékhez jut az országos növénykert révén, a Margitsziget köztulajdon gyanánt való megszerzésénél az áldozatot voltaképen az a 3,899.401 korona képviseli, melyet
