Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1907 - I. Szabályozás
Az artézi- fürdő új elhelyezése és az alagi-út a) Az Üllői-útnak Kispest község határába való betorkolásánál egy, parkszerűen kiképzendő tér van beigtatva, melyet egy ! 2 öles és egy 25 méter széles út tagol. b) Az O-hegyi útnak a máv. czeglódi vonalán, valamint a Lajos- mizsei h. é. vasút vonalán való átvezetését, és a Kuttó-dűlői fásitási övezeten keresztül a kispesti Üllői-útig való moghosszabbitását illetőleg a terv úgy gondoskodik, hogy a vasúti keresztezésnél 8 öl széles felüljáró epittessek akként, hogy a Kuttó-dűlőben a fásitási övezet mentén jobbról- balról még 5—5 öl széles terület álljon a közlekedés czéljára rendelkezésre, mig a túlsó oldalon, vagyis az Ó-hegyalja dűlőben a felüljárótól jobbra- balra 35—35 mtr. széles tér hasittassék ki, mely terület a környékbeli iparvállalatokhoz vezetendő iparvágányok lefektetésére is igénybevehető lesz. c) Az O-hegyi-út Kispest határában ugyancsak 18 öl szélességben nyer folytatást a község főútjáig, azaz az Üllői-útig, s ezen kereszt-utcza, mint főútvonal fogja Kispest és a főváros között a forgalmat közvetlenül lebonyolítani. d) A Maglódi-útnak a Sirkert-utczától a határig terjedő szakasza, a belső szakasz szélességének megfelelően az eddigi 12 öl helyett 20 ölre szélesittetik ki. e) Ugyancsak 20 öl szélességgel van a szabályozási tervbe felvéve a Maglódi-útnak délre folytatását képező főútvonal is, a mely egészen Pusztaszentlőrinczre vezet. Ennek a főútvonalnak egy 12 öles úttal való találkozásánál 70 méter sugaru körtér létesítése van felvéve, szépészeti szempontból és egyéb, czélszerüségi okokból. A kérdéses főút lesz hivatva arra, hogy a „Szentlőrincz-puszta“ elnevezéssel biró, s már parczellázott telepet Kőbánya keleti részével kapcsolatba hozza. f) A Gyömrői-út 20-öl szélességben folytatást nyer Pusztaszent- lőrincz határában. A most ismertetett terv is még tárgyalás alatt áll a székesfővárosnál. A városligetben ópitendő új artézi fürdő elhelyezésének kérdése régebb idő óta foglalkoztatta a székesfőváros intézőköreit. Az első terv, melyet e tekintetben a közgyűlés kivitelre elfogadott, néhai Czigler Győző műegyetemi tanár tervezete volt, mely szerint az artézi fürdő a városligeti hid tengelyében, erre merőlegesen lett volna elhelyezendő. Időközben azonban Hein János és társai budapesti lakosok egy szabályozási tervezetet nyújtottak be, a székesfővároshoz, mely az Andrássy-útnak a városligeten keresztül egyenesen, fasoralakban való meghosszabbítását czélozza; ezért nevezettek kapcsolatosan azt kérték, hogy az artézi-fürvlő elhelyezésének kérdése az Andrássy-út egyenes meghosszabbi-
