Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1907 - I. Szabályozás
11 A főváros forgalmának fokozatos fellendülése, a közúti vasúti hálózatnak villamos üzemre való átalakítása és kiterjesztése, az üzleti viszonyok terén tapasztalt örvendetes előhaladás és a törvényhozás, valamint a székes- főváros közönsége részéről elhatározott egyes közintézmények létesitése szükségszerűen vonták maguk után a főváros első szabályozási tervének gyökeres átdolgozását, kereteinek tágítását, valamint azt is, hogy a főváros fejlődésnek indult külső területei is a szabályozás keretébe fokozatosan felvétessenek. Egyik nevezetes mozzanat a főváros fejlődésében a keleti pályaudvar megépítése, melynek a Rákóczv-út tengelyében elhatározott elhelyezése s kapcsolatosan az összekötő vasúti vonal létesitése következtében a szabályozási tervet több tekintetben módositani kellett. Nevezetesen elejtendők voltak azok az utczák, melyek a Kerepesi- és Thököly-útak, Verseny-utcza és az Aréna-út között terveztettek, mivel a pályaudvar a fenti területet egészben elfoglalta. Ugyanezen indoknál fogva elesett azon megállapodás is, mely szerint a szóban levő területen egy közkórház számára megfelelő tér lett volna hagyandó. Kapcsolatosan lett a pályaudvar előtt egy szép tér, a mai Barosstól*, közepén diszes parkkal megalakítva, továbbá a Verseny-utcza 16 méterre» s a Tököly-útnak egy része 22.76 méterre kiszélesítve, valamint ugyanekkor lett a Rákóczi-útnak az evangélikus templomtól kifelé 15 ölre, a Nópszinház-utczának pedig a Rökk Szilárd-utczától a nagykörútig 13 ölre való kiszélesítése elhatározva. A közraktáraknak az alsó Dunaparton történt elhelyezése, majd a központi vásárcsarnoknak felópitóse e városrész környékének szabályozási tervét ugyancsak megváltoztatta, s magával hozta többek között a Közraktár-, Sóház-, Pipa-utczák vonalának módositását, a Csarnok-tér létesítését stb. A törvényhozásnak az V. kér. Dunaparton, a volt Tömő-téren elhelyezendő új, állandó országház építésére irányult elhatározása a főváros egyik legszebb és leghatalmasabb középületét hozta létre, természetes tehát, hogy ennek a monumentális épületnek megfelelő környezetéről a szabályozási terv módosításával gondoskodni kellett. Amellett tehát, hogy az épület hatalmas főhomlokzata a fejedelmi Dunára néz, a másik három oldalról is tágas tér által volt körülövezendő. A térre az Alkotmány-utczából lóvén a főbejárat, ennek szélességét 28 méterben állapítottuk meg, a Szemólynök-utczát és a külső Nádor- utczát a Dunával, illetve az országház hosszoldalával párhuzamosan határoztuk a térre vezetni, megjegyezvén, hogy tekintettel a városi villamos vasút dunaparti vonalának egészen az újpesti rakpartra elhatározott kiterjesztésére, a Személynök-utczát 23 méterre, és az annak a Margithidon túl folytatását képező Pozsonyi-útat szintén 23 méterre szélesítettük ki. 2* Keleti pályaudvar. Közraktárak. Országház.
