Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904 - XI. Vegyesek
— 61 és nyaralóhelye legyen. Milliókra rúg azon befektetések értéke, melyeket a hatóság és a magánosok e czólra fordítottak. A hatóság megfelelő úthálózat és egyéb közművek létesítésével és fentartásával járul hozzá, hogy a nagy közönséget ide vonzza és arra buzdítsa, hogy itt a nagyvárosi jellegnek megfelelő, modern nyaraló telepet rendezzen be. Nem feledkezett meg a hatóság a szegényebb néposztály nagy tömegéről sem, élvezetévé bocsátván a séta utakkal ellátott közeli nagy erdőt, mely a tervezett sertéshizlaldának szintén tőszomszédságában van. A tehetősebb osztály pedig, bízva a törvényszerűen megállapított övezeti beosztásában, mely a szóban forgó vidéket egyszersmindenkorra nyaraló-területnek jelölte ki, teljes jóhiszeműséggel bocsátkozott bele a kerti kultúrával kapcsolatos nyaraló- építkezésbe. Ezek betetőzéséül a Hűvösvölgy és vidéke már néhány év előtt az oda kiépített vonal által bevonatott a város villamos közúti vaspályái hálózatába s amikor ilyképen úgy jelene, mint jövő fejlődése emberileg biztosítottnak volna mondható: akkor támad a gondolat, nem az önző magánérdek körében, hanem az ország egyik elsőrangú közegószségi intézményének vezetőségében, oly helyen rendezni be nagy arányú sertéshizlalót, hol az a topographiai és légáramlási viszonyok következteben a Hűvösvölgy- és Lipótmezőnek nevezett nyaraló-vidéket ebbeli jellegében teljesen és menthetetlenül megrontaná, sőt a főváros közegószségi viszonyait általában s állandóan veszélyeztetné, ami igen könnyen már abból is megállapítható, hogy a te'ep szennyvizei másutt, mint a nyitott ördögárokban lefolyást nem találhatnak s a jövő pöcze- és trágyaanyag kezelése és elszállítása sem oldható úgy meg, hogy a vele járó közegószségi ártalmaktól a székes- főváros megóvható volna. Budapest nyaraló-övezetében sertést tartani egyáltalán nem szabad. Meghiúsítani e tilalom czólját azzal, hogy a szomszédos községben közvetlenül a főváros nyaraló-területének a határán egy nagy sertéshizlalda engedélyeztessék, helyes bizonyára nem volna. Óvást tett a telep ellen különben Hidegkút községe is, egyebek között azon okból, mivel kérdéses területét szintén nyaraló-övezetbe sorozta s ott már tényleg nagyobbszámu villák keletkeztek. De ha a közönség az éppen említett rendelkezést meg sem tette volna, megtennék azt részünkről az 1870. évi X. t.-cz^ 15. §-a alapján. Erre vonatkozólag jelezni kívánjuk egyébiránt, hogy már előbb folyamatba tettük azokat az előmunkálatokat, melyeknek czólja, hogy a környező községek rendezését a székesfőváros övezeti beosztásával es általános szabályozási tervével szerves kapcsolatba és összhangba hozzuk. Ugyanez a szempont már legközelebb érvényesülni fog Budapest építésügyi szabályzatában is, a revízió alkalmából, ami éppen munkában van. Hogy ilyen körülmények között nagyjelentőségű közérdekekkel, másrészt épp oly jogos mint méltányos magánérdekekkel és az ezeket védő szabályokkal éppen egy állami intézet akarjon ellenkezésbe helyezkedni, ez alig találhat igazolást, sőt mentséget is azokban a gazdasági előnyökben, melyeknek elérésére az intézet törekszik, nem véve figyelembe azokat a hasonlíthatatlanul nagyobb károkat, melyeket szándékának megvalósitásá- Veti okoZDBj Budapest 800.000 lakossága sertéshús-szükségletének kielégítéséről a főváros a kor és haladás követelményeinek megfelelően úgy gondoskodott, hogy kapcsolatosan más köz- és magánérdeket ne sértsen Ezen az utón a
