Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904 - VII. Csatornázás
eléri a Rádl árkot. A nyomvonal egész hossza 800 méter, ebből 250 méter esik a Bócsi-út nyugati oldalára és azért mint lehető legkeskenyebb árokprofillal 1 : 7a hajlású oldalfalakkal biró falazott árok terveztetett akként, hogy az árok széle és a szabályozási telekhatár között 3,0 méter széles gyalogjáró maradjon fenn. Az árok folytatása 120 méter hosszban a Bócsi- utat keresztezi és ezért boltozott betoncsatornaként terveztetett, melynek feneke keramit téglákkal burkolandó. Az árok hátralevő rósz + 9,0 méter magas földtöltések között terveztetett a baloldali töltésen, hasonlóan a Rádl árok tervéhez 2*0 méter széles ideiglenes kocsi-út ópitósóvel. Az árok emésztési szelvényének számításánál alapul szolgált az a feltevés, hogy a leeső legnagyobb csapadékmennyiség 45 mm. és hogy ennek fele kerül az árokban levezetésre. Ez alapon a Viktória téglagyár déli oldalán a Bécsi útba torkoló mellókárok, melynek vízgyűjtő területe 548000 m2 másodperczenkónt 3‘43 m!, a Viktória téglagyár ójszaki oldalán a Bécsi útba torkoló mellókárok, amelynek vízgyűjtő területe 295000 m2 másodperczenkónt D85 m3 vízmennyiséget hoz a tervezett árokba; tehát az árok felső 140 m. hosszú szakasza 3 43 m3, további része pedig 5*28 m3 viz- emósztósi képességgel terveztetett. A tervezett műárokba betorkoló mellókárkok vógszakaszaiban szükséges szabályozási munkálatok szintén tervbe vétettek, nevezetesen az azokban a hegyi vizekkel lejövő törmelék visszatartása végett bukógátak terveztettek, továbbá a második északi mellókárok közlekedés czéljár i is használtatván a mellékárok a jelenleginek baloldalán, még pedig a viz sebességének csökkentése czóljából lépcsős alakban kiépítendőnek terveztetett. A Filatori ároknak szabályozási költségei a kisajátitási költségek betudásával 58200 koronára irányoztattak elő. Az árok szabályozással kapcsolatosan szükséges útszabályozás módosításokra a székesfőváros csak az árokszabályozásra szükséges vízjogi engedély kiadása után fog tervet bemutatni. Az előzőkben ismertetett árokszabályozási tervekhez azzal a módosító kikötéssel járultunk hozzá, hogy a vódtöltósek árvízvédelmi szempontból nem +9 méterig, hanem a lánczhidi mórcze -j-9 méteres vízállásának és a Duna esésének megfelelően fi-9‘6 méterig lesmek félemelendők. Ezt a kikötést kénytelenek voltunk fenntartani a székesfővárosnak a több költséggel és a Duna-szabályozási munkálatok végrehajtása folytán létrejött kedvezőbb viszonyokra való hivatkozással indokolt előterjesztése daczára is, mert az egész város és igy O-buda szabályozási terve is a lánczhidi -f-9’0 méteres árvízre való tekintettel van megállapítva. Igazolja kikötésünk helyességét az a körülmény is, hogy az alsó duna- szakasz szabályozását végrehajtó földművelésügyi minister úr is az összes rakodópart-ópitkezóseknél, többek között a legújabban épített újpesti rakodópartnál is ezt a sempontot tartotta szem előtt. Nem tettünk azonban észrevételt az ellen, hogy az árok védőtöltései ideiglenesen +9*60 méter magasság helyett csak +9*20 m. magasságig építtessenek meg. — 49 — 7
