Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904 - VII. Csatornázás
45 — hosszú IY. szakasz 1187 1. vízmennyiségnek megfelelően 1 *65/1*10 m. tojás- szelvényei terveztetett. A főgyűjtő betonból, betonboltozatokkal szádfalak közé építve és a talajvizek sülyesztése czéljából mindkét oldalán a boltláb magasságában 16 cm átmérőjű draincsövekkel terveztetett. Belső falai a boltláb magasságáig portlantcement simítással látandó el. A főgyűjtő talpmagassága 1%0 esés mellett a kitorkolásnál -fi'50 m. felső végpontjánál pedig -f 4 30 m. a Duna sempontja felett, annak tengelye az utcza tengely vonalában terveztetett, kivéve azokat az útrészeket, melyek még nincsenek a szabályozásnak megfelelően kiszélesítve; itt az utcza tengelyvonalától mintegy egy méternyi eltolás vált szükségessé. Ugyaucsak az út rendezetlen volta miatt a főgyűjtő III. szakasza csupán a Pacsirtamező-utcza 1512—1513 hrsz. telkéig építhető ki, innét folytatólag a Yörősvári-utczáig mintegy 450 ni hosszban 0*95/0 68 m. szelvényű ideiglenes csatorna terveztetett, mely a szabályozás végrehajtásakor az út tengelyében elhelyezendő főgyűjtővel pótolandó. A tervezet Óbuda csatorna hálózatának egységessé tételét a főgyűjtővel kapcsolatban úgy oldja meg, hogy a Lajos-utczai csatornának a főgyűjtőn alúl eső része felhagyásával, egy a főgyűjtő felé eséssel bíró a Kavics-utcza torkolata előtt kezdődő, a Kavics-utczán és a Zsigmond-utczán a főgyűjtőig 2 oo eséssel végig vonulo 860 m. hosszú 0 95/0*63 m. szelvényű csatorna építését tervezi. Ez által a szenny és csapadékvizek mind a Dara- utczai kitorkolásnál nyernének levezetést a Dunába és azok lefolyása az itt létesítendő szivattyú telep és zsilip által szabályozható lesz. A terv szerint a jelenleg a hegyi vizeket vezető csatornákba torkoló utczai és házi csatornák azokból teljesen elválasztandók és a főgyűjtő hálózatba kapcsolt csatornákkal pótolandók. A főgyűjtő építése folytán feleslegessé válnak és megszüntetendők a Galag.mya-utczai, Timár-utczai és Fazekas-közi kitorkolások; a kerület fejlődésével felhagyható lesz a Sajka- utczai csatorna és kitorkolás is. A főgyűjtővel kapcsolatban két vészkiömlő építése terveztetett. Egyik a Templom-utcza irányában. Ez a viszkiömlő két részből áll: 1. a főgyűjtő vészkiömlő csatornájából, mely 520 m. hosszúságában P3 m. átmérővel a főgyűjtőtől a Dunáig terjed és önműködő szelepekkel szerelendő fel és a melynek esése a Lajos-utczáig 4°/00, onnét a Dunáig pedig 2"/00, végpontja + 3 32 Duna sempont feletti talpmagassággal bir; 2. a Lajos-utczai csatorna túlömlő csatornájából, mely 0'65 m. átmérővel 280 m. hosszban a Lajos- utcza és a főgyűjtő között abból a czólból épülne hogy a Lajos-utczai csatorna túlterheltetése esetén a főgyűjtőbe való túlfolyást közvetítse. A másik önműködő vészkiömlő a Határ-utczai hegyi viz levezető csatornájának felső végénél terveztetett, akként hogy a főgyűjtőben fellépő túlnyomás esetén az önműködő szelepeken át a viz ebben a csatornában folyhasson le. A főgyűjtőben lefolyó szenny és csapadékvizek a csatorna-hálózat kifogástalan működése érdekében —f-3,0 métert meghaladó Dunavizállásnál szivattyúzás segélyével emelendők át a Dunába; a szivattyútelep azonban oly feltevés mellett terveztetett, hogy -f-2’0 m. Dunavizállásnál is képes legyen a szenny és csapadékvizeket kiemelni. A szivattyútelep hélyéül a Zsigmond-tór, Lajos-utcza, Dara-utcza és Óbudai-rakpart által határolt (4743—42) 4741, 4740 és 4739 hrsz. ingatlanok jelöltettek ki.
