Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904 - V. Vasutak

— 37 —

bejárandó 19.7 km. hosszú, illetőleg a két kiágazó vonalrószszel együtt 21.34 km. hosszú vasúti vonal végződnék.

A vasutat tervezők ezt a vonalat a főváros határán túl a szomszéd községekig, illetőleg egészen Ürömig is folytatni szándékoznak ugyan, azonban egyelőre csak a most leirt vonal vezetéséről van szó.

A tervező vállalkozók e vasutat 30—40 kilométe.i menetsebesség alapulvételével gőzüzemre kívánják berendezni, akként, hogy rendszerint 2—3 kocsit vontató motorkocsik, kivételesen azonban 500 — 500 utas befogadására alkalmas személyvonatok is közlekednének.

E vasúton ezenkívül 300 tonna rakományu tekervonatokat is járatnának, melyek főként az élelmi czikkek, a szén, fa és ópitő-anyagok szállítására szolgálnának.

Vállalkozók a vasutat a „Ferencz József-hid“ illetőleg a Kelenhegy állomástól az Istenhegyi Jókai nyaralóig kettős vágányunak tervezik és állandó téli-nyári forgalomra akarják berendezni. A vasúti pálya 20.8%o legnagyobb; túlnyomó részben közel 20%o, átlag 16.7%0 emelkedésű, tehát erősen hegyipálya jellegű lenne.

E vasúti vonalon a vállalkozók 5, egyenként 200 m. hosszú vízszintesen fekvő állomást és 11 megálló helyet terveznek az egyes fontosabb utaknál és kiránduló helyeknél.

A tervezet czélozza, hogy a budai hegyvidék eddig nehezen hozzáférhető legszebb részei a város beépített részeivel szoros kapcsolatba hozassanak. A vasnt megépítése a vállalkozók számításai szerint mintegy 8V2 millió koronába kerülne.

Vállalkozók a vasút vonalát egész kiterjedésében kisajátítandó külön pályatesten vezetik tova. A meglevő főbb utaknak nevezetesen a Hegy alj a- útnak, a Budaörsi-útnak, a Villány i-útnak, valamint egyes egész völgyeknek áthidalása, továbbá a terv szerinti tunellek, valamint a helyenként tervezett aluljárók és felüljárók azt mutatják, hogy vállalkozók a lehetőségig kerülték a közutakkal való, forgalomzavaró pályaszinbeni kereszteződéseket, noha több pályaszinbeni útátjárót is terveztek.

Számos helyen azonban a vasút pályasziue az egyes utak végleges útszin magasságainak figyelmen kívül hagyásávál terveztetett meg, a mely körülményből kifolyólag a tervezet több változtatásnak lesz alávetve.

E vasút közigazgatási bejárása a lefolyt év (1904) deczember hó 14-én megtartatván, a tárgyalások során kijelentettük, hogy a tervezett h. é vasút engedélyezése ellen általánosságban nincs észrevételünk mert a tervezők a vasúti pályatestet nem közutakon, hanem külön kisajátított területeken szándékoznak elhelyezni és mert e h. é. vasút a város fejlesztésére kedvező hatást gyakorolna. Nem tartjuk azonban megengedhetőnek, hogy e h. ó. vasút kiinduló állomása a Kelenhegyi-útnál, az itt létesítendő „Sárosfürdő“ tőszomszédságában helyeztessék el, mert a h. é. vasút vonatai, valamint a velük kapcsolatos teherszállítások, a képződő füst és zaj e gyógyfürdő telep nyugalmas környezetére gyakorolnának káros befolyást és mert az itt tervezett kiinduló állomáshoz vezető Kelenhegyi-út nagyon meredek, 10% emelkedésű, tehát állomáshoz vezető út céljaira kevésbé alkalmas, továbbá mert maga az állomás a. hegyoldalon, házsorok közé ékelve, nehezen lenne megközelíthető és végül mert ez az állomás az Orlay-utat derékben elzárná a közúti közlekedés elől.