Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904 - I. Szabályozás
13 A Hárshegyi-útnak az Irén-úfctól a Szép Juhásznóig kocsiútként való kiképzése a kedvezőtlen terepviszonyok miatt csak serpentinák segélyével volna lehetséges. Mintán azonban az út emlitett szakasza a székesfőváros magántulajdonát képező sűrű erdő területébe esik, a Serpentin kocsiútnak kiképzése nem képez az időszerint közszűkségletet, miért is csak a létező gyalog-út hagyatott meg. Kiterjeszkedik továbbá a szabályozási terv a Labancz-út a Kurucz- lesi- és Budakeszi-utak közti szakaszának 4 mtrre való kiszélesitésére is, tekintve, hogy a Labancz-útnak másik, már ki is épitett szakasza szinten 4 mtr. széles. Végül ami az Árnyas-utat illeti, mely miként azt már fentebb is emlitettük, vizlevezetés céljára is fog szolgálni, ennek az útnak a Zugligeti- és Remete-utak közti szakaszát a műszaki osztály 10 mtr. azontúl pedig egészen a Budakeszi-útig 8 mtr. szélességei tervezte. Az Árnyas-út eleje már burkolva van, egyes részein pedig az utat támfalak szegélyezik. Erre való figyelemmel és tekintettel a fennálló épületekre, lett az út vonalozása tervezve, megjegyezvén, hogy a 10 mtr. szélességben az út oldallejtői és illetőleg a támfalak be vannak tudva. Az emelkedés a 10 mtr. széles útvonalon 7-25—115%, a 8 mtr. széles szakaszban pedig 0’7—4% között váltakozik. A környék jellegére való tekintettel itt nagyobb parkokra szükség nem leven, a terv csak nyughelyekről gondoskodik, melyek parkszerűen lesznek kiképzendők. Mielőtt a terv felett érdemileg határoztunk volna, azt tárgyalás és netáni észrevételeinek közlése végett áttettük a székesfőváros közönségéhez. A földmivelésügyi minister úr a következő leiratot intézte hozzánk: Téli kikötő. A lágymányosi téli kikötő kiópitésónek ügyével kapcsolatos függő kérdések rendezése czéljából 1904. február 15-én tartott értekezleten az összes érdekeltek a lágymányosi téli kikötő kiképzésének szükségességét elismerték, megoszlottak azonban a vélemények abban a tekintetben, hogy a téli kikötő czéljaira, az összekötő vasúti hid felett levő medencz is ki- képeztessék-e. Az érteke/leten felhozott adatok és érvek alapján a tényleg fen- forgó szükséglet kielégítésére a lágymányosi ‘alsó (az összekötő vasúti-hid alatt fekvő) medencze kiképzését ez idő szerint elégségesnek találtam, gondoskodni kivánok azonban már most arról, hogy ezen kikötő kibővité- sének jövőben beállható szüksége esetére az üsszekötő vasúti hid feletti medencze területe e czélra igénybe vehető legyen. Ehhez képest igénybe venni kivánom az alsó medencze területét, mely a megejtett parczellázás után részben a székesfőváros, részben a fővárosi pénzalap telekkönyvezett tulajdonát képezi. A közmunkák tanácsának az értekezleten megjelent kiküldöttei az alsó medenczének téli kikötő czéljaira leendő felhasználása ellen kifogást nem emeltek, de a fővárosi pénzalap nevére telekkönyvezett terület leltári értékének (□ ölenkénti kettő (2) korona) megtérítésére igényt tartottak. Ezt az álláspontot azonban a magam részéről indokoltnak nem tekinthetem, mert az 1870 X. t. ez. alapján létesített szabályozási munkákkal nyert területek ezen törvényezikk értelmében a székesfővárost
