Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1905 - VII. Csatornázás
— 55 — 4. Az uj szabályzat egyik rendelkezése a következőleg szól: A csatornázási költségek, amelyek az ingatlantulajdonosok által megtérítendők, a közcsatornával ellátott út, utcza vagy tér mentén, a csatorna hosszvonalának mindkét oldalán fekvő ingatlanok, között homlokzataik hosszúságának arányában felosztatnak és az egyes ingatlanokra igy eső csatornázási járulékokat az illető ingatlantulajdonosok kötelesek a székesfővárosnak megfizetni, — „kivéve azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek házi csatornái mélyebben fekszenek a közcsatornánál; ezeknek fizetési kötelezettsége csak akkor áll be, amikor a betorkolás műszakilag lehetővé válik.“ A jelzett kivételt helyesnek nem találtuk. A kérdéses rendelkezés alapjául szolgáló az a feltevés ugyanis, hogy a házi csatorna mélyebben feküdnék, mint az utczai közcsatorna nem helytálló, mert a házi csatorna előbb nem keletkezhetik, mig azt valamely utczai közcsatornába műszakilag helyesen betorkoltatni nem lehet. Másrészt a szóban levő rendelkezés fentartása lehetetlenné tenné a szabályrendeletben kimondott azon alapelv következetes alkalmazását, mely szerint ha valamely ingatlan több homlokzattal bir, mindegyik homlokzat után a csatornázási járulók külön-külön megfizetendő. Két utczai homlokzattal biró ingatlannál ugyanis a házi csatorna vagy az egyik, vagy a másik utczai közcsatornájába vezet, de a tulajdonos a homlokzat arányában mindkét utcza csatornázási költségeihez hozzájárulni tartozik, akkor is, ha pl. lejtős fekvésű teleknél nincs is meg a műszaki lehetőség arra, hogy a házi csatorna a felső utcza közcsatornájába legyen bevezethető. A homlokzat képezvén a kulcsot a járulók kivetéséhez, a szabályrendeletbe nem volna helyes olyan intézkedést felvenni, melyből egyik, vagy másik homlokzatnak mentességére lehetne következtetni éppen oly ingatlanok javára, melyek több homlokzat birtokában kétségtelenül értékesebbek és ennélfogva teherviselési képességük is nagyobb. Mindezekhez járul, hogy különben megoldatlan kérdésnek maradna, ki viselje az esetleg mentességhez jutó homlokzatra eső járulékot ? 5. Végül kívánatosnak tartottuk a szabályrendeletben kifejezésre juttatni azt is, hogy az általunk valamely nagyobb városszabályozási művelet végrehajtása keretében létesített közcsatornák eseteiben a járulékokat a főváros veti ki és szedi be, amint ehhez hasonló rendelkezés a közterületek burkolásáról alkotott szabályrendeletbe is felvétetett. Arról, ami a múlt évben a csatornahálózat fejlesztése érdekében történt, az alábbiakban számolunk be. A Duna balparti főgyűjtő hálózat építése terén az elmúlt évben határozatba ment az eredetileg az V. kér- Wahrmann-utczáig tervezett dunaparti főgyűjtőnek meghosszabbítása 100 méterrel a Wahrmann-utczá- ban a Kárpát-utczáig 2.10/1.40 méteres tojásszelvénynyel, hogy ott képes legyen a Wahrmann- és Kárpát-utczában kiépítendő mellékgyűjtőket magába fogadni. A körúti főgyűjtő V.-ik szakaszának részletes építési tervei már a megelőző évben letárgyaltattak, annak építését azonban csak az elmúlt esztendő október havában kezdették meg és az év végéig kiépült 37*20 m. hosszú csatornaszakasz.
