Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1905 - V. Vasutak
— 47 állomását villamos üzeműre alakítja át; — annyival inkább, mert az 1895. évi XXL t.-cz. 2 §-ában a helyiérdekű vasúttársaság vonalainak egészben, vagy részben, villamos üzemre való átalakítása, már előre engedélyeztetett. A letolvt évben megtartott engedélyezési tárgyaláson fölvetettük azt az eszmét, hogy e nagvobbszabásu átalakítással kapcsolatban a vágányok elhelyezése véglegesen oldassék meg; a székesfőváros képviselői pedig azt kívánták, hogy a vágányok az ut két oldalára áthelyeztessenek. A kereskedelemügyi minister ur azonban a vasúttársaság kérelmére, akként határozott, hogy a vágányok továbbra is a mai helyükön, tehát a Soroksári-ut jobb oldalán maradjanak. A szokásos feltételeken kívül közreműködésünkkel megállapittatott, hogy ez a h. é. vasút felső vezetékessé alakítandó át és hogy a villamossá átalakítandó vasút áramszükségletét a budapesti közúti vaspályatár saság fogja szolgáltatni. Megállapittatott továbbá, hogy a vonalnak villamos árammal való táplálása czéljából, a vasút mentén, a munkavezetékek vasoszlopain megfelelő méretű légvezetékek feszíthetek és hogy a munkaáram legnagyobb feszültsége 500 Voltnál több nem lehet, valamint hogy a munkavezetékek a sínek fölött legalább 5‘5 m. magasságban fiiggesztendők fel. A földfeletti tápláló vezetékek csupasz vörös rézkábelekből, vagy drótokból; — a munkavezetékek pedig keményre húzott rézdrótokból készítendők. A közvágóhíd állomáson levő forgalmi telep vágányhálózata az uj kocsiszínnel kapcsolatosan legalább 180 m. hosszú uj vágánynyal kiegészítendő ; végül hogy a Vágóhid állomáson mintegy G00 m2 alapterületű kocsiszín létesítendő mintegy 250 m3 alapterületű műhelyépület hozzáépítésével. Miután még a lefolyt évben az átalakításra úgy a kormányhatósági, mint a helyhatósági építési engedély is megadatott; — a vasút átépítése is megindittatott és befejeztetett. A villamos üzemű forgalom azonban ezen a vasúton, már csak a folyó évben volt megnyitható. A Budapest—Jászkerekegyházai h. é vasút. 1903-ban, Olgyai Molnár Pál budapesti és Dr. Neumann Izidor ezeg- lédi lakosok a magy. kir. államvasutak Budapest-Férenczváros állomása mellől kiindulóan, Er zsebet falva, KossuthfaJva, Soroksár, Alsó-Némedi, Bugyi, Felső és alsó Peczér irányában Jászkerekegyházáig tervezett keskenyvágányu helyiérdekű vasút építésére terveket terjesztettek elő. E tervek szerint a vasút 70 cm. nyomtávval, gőzmótoros üzemü berendezéssel, részben személyforgalom czóljára, részben a fővárosnak élelmi czikkekkel való ellátása czéliából létesittetnék. A vasút egy vá- gányuyal, a IX. Gyáli-úton a m. kir. államvasutak Ferenczvárosi pályaudvara közelében levő máv. munkástelep mellől kiindulólag a Kispest—Erzsébet- falvai határig, illetőleg Erz sebet falván át haladna, a már korábban jelzett végpontig.
