Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1905 - III. Épitésügyi szabályzat
— 36 látozásban rejlő értékcsökkenésért a tulajdonosnak semminemű ellenértéket nem nyújt. Épülő és üzemben levő vasút között a tüztávlatra nézve elvi kü- lömbség nincs, annál kevésbbé, mert a vasútnak nem az épités stádiumában, hanem az üzem idejében lehet csak szüksége a tüztávlatra. Az 1881. ALI. t-ez. 16. §-a tehat a tuztavlatokat mar tekintettel a vasút üzemére szabja meg s azon rendelkezéséből, miszerint a vasúti vállalat kisajátitási tervébe a szabályszerű tüztávlat körén belül eső épületeket is köteles belefoglalni, okszerűen csak az a következtetés vonható, hogy a vasút mentén azon területnek kell építkezéstől szabadon maradnia, mely az idézett 16. §. 1, 2, 3, és 4. pontjaiban meghatározott távolságoknak felel meg. A magántulajdonnak ezen túlmenő korlátozására hiányzik a törvényes jogalap. Ugyanezért nem lehet joghatálya a vasúti vállalat ama jegyző- könyvi nyilatkozatának, hogy az épités engedélyezéséhez csak a szabványnyilatkozat kiállításának feltétele alatt járul hozzá és nem lehet joghatálya azon nyilatkozatának sem, hogy az üzeméből eredhető károkért felelősséget nem vállal. Az 1 881. XLT. t. ez. 20. §-a értelmében az építkezés engedélyezése előtt a vasúti vállalat meghallgatandó, ami meg is történik; hogy azonban az engedély a vasúti vállalat hozzájárulásától volna függővé téve, ennek csupán vélelmezéséhez is minden törvényes támpont hiányzik. Az okozható károkért való felelősség elhárítása pedig az általános magánjogi elvekbe ütközik, melyeknek megfelelően a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium egy concrót esetből kifolyólag arra az elvi álláspontra helyezkedett, „hogy a vasúti vállalat a mozdony szikrája által okozott minden tűzkárért még az esetben is kártalanitással tartozik, ha a törvényszabta tűzbiztonsági intézkedéseknek minden tekintetben eleget is tett.“ A vasúti vállalat más értelmű kikötése vagy fentartása egyébként a közigazgatási hatóság rendelkezésébe való felvétel utján sem válhatnék sikeressé, mert az erdekelt epitkező elfogadó nyilatkozatának hián3rában az birói figyelemben nem részesülhetne, másrészt telekkönyvi feljegyzés nélkül az érdekelt épitkező elfogadó nyilatkozata esetében sem volna a későbbi tulajdonos irányában érvényesíthető. 'tekintettel arra, hogy a szóban levő ügyek mikénti kezelése úgy a székesfőváros fejlődését, mint a magán érdekeket igen közelről érinti, a belügyminister úrhoz fordultunk, kerve, hogy a kereskedelemügyi minister úrral a törvényeknek és az általános jogelveknek megfelelő elvi megállapodást, mint a jövőre zsinórmértékül szolgáló jogszabályt létrehozni méltóztassék.
