Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1905 - III. Épitésügyi szabályzat

— 34

hordo vasbetetes gerendák es vasbetetes kövekre a hatóság a figyelmet az építésügyi szabályzat alkotásánál még ki sem terjeszthette, mert ezek az építési technikának csak legújabb vívmányait képezik. A helyzet tehát az, hogy a szabályzat ezen legújabb építési módra nézve, amint pozitív irányban nem rendelkezik, úgy tilalmat sem állit fel.

Erre való tekintettel, amint egyes vasbetetes menyezet-szerkezetek és vasbetetes válaszfalak — megfelelő hordképességi kísérletek alapján — külön határozatokkal maris engedelyeztettek, éppen úgy indokoltnak találtuk a további korszerű haladás előtt is megnyitni az utat legalább any- nyira, hogy folyamodó a szándékukba vett uj építési mód gyakorlati használhatóságának és czélszerüségének kimutatására és beigazolására alkalomhoz jusson.

Ezért az I. fokú határozat megváltoztásával felebbezőnek az építési engedélyt II. fokon megadtuk, azzal a kijelentéssel, hogy részünkről sem az építkezéshez használandó anyagok, sem a szerkezetek és hordképességi számítások vizsgálatába nem bocsátkoztunk, s e tekintetben építkezőt feltételek, vagy kikötések megállapításával nem kívántuk befolyásolni abban, bogy a fentiek szerint jórészt csak kísérlet jellegével biró építkezéseit legjobb tudása és belátása szerint foganatosíthassa. Viszont azonban a koczkázat mellett a felelősséget is minden irányban egészen az építkezőre hárítottuk, kizárva azt is, hogy külön építőmester vonassák be a szakértői felelősség viselésébe.

Amint ezen elvi álláspont mellett az ügy érdekében a jövő szempontjából is kikötöttünk, ez arra vonatkozott, hogy az épületeket nyers állapotban, minden alkatrészükben, próba terhelések utján hatóságilag, esetleg a székesfővárosi tanács megítélése szerint szükségesnek mutatkozó magán szakértők bevonásával meg kell vizsgálni, önként értetvén, hogy már elvi szempontból is csak ezen vizsgálat kielégítő eredménye esetében lesz helye annak, hogy az épületek használatba vétele is engedélyeztessék.

Ezen alkalomból, midőn a szóban levő építkezés is igazolta annak szükségét, hogy az építésügyi szabályzatba, a folyamatban levő általános revisió során a beton és vasbeton építkezésekre vonatkozólag megfelelő rendelkezések vétessenek fel, ennek érdekében vélemény adására kértük fel a kir. József műegyetemet, a magyar mérnök- és építész egyletet, valamint az anyagvizsgálók magya.r egyesületét, menténkéit- ^ gőzmozdonyu vasutak vagy azok pályaudvarai mentén GO méter

kezések. távolságon belül tervezett építkezések tudvalevőleg nemcsak a helyhatóság építési engedélyéhez, hanem ezt megelőzőleg az 1881: XLI. t.-cz. 16—20 §§-aival szabályozott tűztávlat szempontjából még külön engedélyhez is vannak kötve, s e tekintetben az első fokú hatóság az 1876: VI. t.-cz. 29- §-a értelmében a fővárosi közmunkák tanácsa, mint közigazgatási bizottság mig a felsőbb, s egyúttal végső hatósági fórumot a kereskedelemügyi minister úr képezi.

Az 1881. évi XLI. t.-cz. 16. §-a a gőzmozdonyu vasutak vonala mentén fekvő épületekre a tüztávlatot, az épületek minemüsége szerint 8-, 20-, 60- és 100 méterben állapítja meg, s a mely épületek a jelzett tüztávlaton belül esnek, azokat a vállalat a 19. §. értelmében vagy kisajátítani, vagy pedig tűzbiztossá tenni tartozik.