Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1905 - I. Szabályozás
22 — A kérdés végre elhatározásunk értelmében nyert elintézést, a mennyiben a székesfőváros törvényhatósági bizottsága az utczaszakasz felhagyását a maga részéről is kimondotta, s csupán azt kötötte ki, hogy akkor, amikor a dohánygyár megszűnik vagy felhagyatik, a Janicsár-utcza felhagyott szakasza ismét felveendő lesz a szabályozási tervbe és a kincstár köteles lesz az utczaterületet annak idején a rajta levő épületeknek kártérítési igény nélkül való eltávolítása mellett a székesfővárosnak ingyen átengedni. Liliom utcza Az érdekeltség azzal a kérelemmel fordult a székesfővároshoz, hogy egy részéneka IX, kér. Liliom-utczának Tompa- és Mester-utczák közötti szakasza ott, kiszélesítése. }10| a/j utcza 10 méternél keskenyebb, szélesittessék ki, mert különban ott III. emeletes házakat épiteni nem lehetne. Minthogy csak mintegy 150 mtr. hosszú útvonalnak 10 métert valamivel meghaladó kiszélesítéséről volt szó, melyben már két III emeletes ház amúgy is áll, és a négy saroktelek közül kettő már szintén III. emeletes házzal van beépitne, sőt IV. emelettel is ópithető be a másik két saroktelek, tekintettel továbbá arra, hogy a Liliom-utcza többi szakaszainak szélessége — az Üllői-útba való betorkolást kivéve — a 10 métert meghaladja, a kiszélesitést a középitési bizottság javaslatára elhatároztuk akként hogy az az utcza délkeleti oldalán történjék, mig a túlsó oldalon csak némi correctió hajtassák végre, felüljáró a A IX. kér Gyáli-út, mint a székesfővárosnak egyik főközlekedósű kapcsolatos sugárutja, hivatva van arra, hogy a rendes gyalog- és kocsiközlekedésen 8ná)do'sitá88" idővel a közúti vasúti forgalom lebonyolítására is szolgáljon. Habár ez az útvonal, jelenlegi 12 öl szélességében alkalmas volna is a hozzáfüződő forgalmi igények kielégítésére, lehetetlenné teszi ezt az a körülmény, hogy az ut a magyar államvasut összekötő vonalát pálya - szinben keresztezi, még pedig 5 vágányon haladva át. Ez az állapot már ma is méltán képezi kifogás tárgyát s ha a jövőben meghagyatnók, úgy a vasútüzem, mint a közforgalom biztonsága szempontjából egyaránt tűrhetetlen helyzet állana elő. Elhatároztuk tehát, hogy az orvoslásról a szabályozási tervben már most történjék gondoskodás, mielőtt még a határos telkek egészen beépíttetnének. Az utóbbi időben ugyanis a Gyáli-út mentén az összekötő vasúti vonalon kívül eső székesfővárosi telkekből már tetemes területek lettek beépítve; nevezetesen itt keletkezett a m. államvasutak munkástelepe, a a honvéd helyőrségi kórház s az orsz. posta és távirda gazdászati hivatala, sőt az utóbbi intézet kibővítése czéljára értesülés szerint újabb területet kértek Mind oly jelenség, mely nyilvánvalóvá teszi, hogy a kérdés megoldásának elodázása nagy áldozat koczkázatát jelenti a közpénztárra. E koczkázat elhárítása végett szükséges volt tehát már most alkalmas módot a megoldásra keresni. S miután be kellett látni, hogy aluljáróval a kérdést megoldani nem lehet, — mert az Üllői-út főgyűjtő csatornája oly magasan fekszik, hogy a vizlevezetés kellően nem volna rendezhető, —- abban állapodtunk meg, hogy a keresztezés felüljáró létesítése által történjék. Az ide vonatkozó szabályozási terv szerint a Gyáli-út a Hungária- köruttól az összekötő vasúton túl, a m. kir. honvéd helyőrségi kórház
