Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1905 - I. Szabályozás
13 Ezek közlése kapcsán egyúttal felhívtuk a székesfővárosi tanácsot, hogy az Újlaki tégla és mészégető társulatnak a szóban forgó területtel délfeló szomszédos telepét is vizsgáltassa meg a csapadékvizek levezetése szempontjából, mert a műszaki osztály jelentése szerint ottan a vizek levezetésének eddigi rendszerét az agyagbányászással már annyira megbolygatták, hogy újabb rendezés szüksége látszik fennforogni. A székesfőváros a folyó évben terjesztette tárgyalásunk alá az épi- gárR0u8d^r’d^ tendő Sárosfürdő és az átépítendő Rudasfürdő telkeinek szabályozási ügyét,telkének sza- bemutatva azt a pályázati programmot, melyet a Rudasfürdő átépítésére vo- bályozása. natkozólag megállapítottak. A telkek tervezett szabályozása ellen észrevétel nem merült fel, csupán arra hívtuk fel a székesfőváros figyelmét, hogy a rudasfürdői teleknek északnyugati hegyesszögű sarkát czólszerü letompitani annyival inkább, mert ez a hegyesszög amúgy sem lenne megfelelően beépíthető. Ami azonban a Rudasfürdő átépítésére vona;kozó pályázati programúiban foglalt azt az engedményt illeti, mely szerint a telek keleti határát a jelenlegi határvonaltól a Duna felé 5 méterig terjedhető vonal képezi, vagyis, hogy az építési határvonal a Duna felé 5 méterrel kito- lassék, a megoldásnak ezen módozata ellen, súlyos aggályaink támadtak. A fürdő átépítésének pályázati programrajába az említett engedménynek a beállítása ugyanis a székesfővárosi tanács részéről annak hangoztatásával történt, hogy a telek kibővítésére a programúiba vett helyiségek elhelyezése és elrendezése szempontjából szükség van, a székesfőváros anyagi érdekei tehát az épitési vonal kitolását indokolttá teszik. Szemben ezen magánérdekü jelleggel biró indokkal, tárgyalásaink folyamán nyomatékos utalás történt arra, hogy a Dunapartnak kérdéses szakasza integráns részét képezi a jobbparti belső körútnak s tehát már ezen oknál fogva sem hasonlítható a különben keskenyebb Várkertrak- parthoz, mely utóbbinak egészen más a rendeltetése. A Rudasfürdő mentén elvonuló rakparti ut tekintettel az Erzsébetidé feljáróinak emelkedésére is, arra való, hogy a nagy teherforgalmat bonyolítsa le, mi mellett számolni kell azzal is, hogy ez az ut közúti vaspálya befogadására szintén alkalmas legyen. A rakparti ut forgalmi jelentőségét tetemesen emelni fogják a későbbi fejlemények és ezek között ama forgalmi viszonylatok, melyeket egyrészt a várkertrakparti összekötő vasútvonal, másrészt a Kelenföld már is megindult városszerü kialakulása fognak előidézni. Ezekkel az érvekkel kapcsolatban döntő fontosságot tulajdonítottunk annak a ténynek, hogy a Dunapart mai kiképzésében városrendezésünk egyik fel nem áldozható alapját, egyszersmind pedig székesfővárosunk legszebb és legbecsesebb kincsét képezi, melynek sértetlen fentartását és azt kell kivánnunk, hogy a Rudasfürdő feltétlenül kisebb érdeke alkalmazkodjék a domináló nagy közérdekhez. Felkértük tehát a székesfőváros közönségét, hogy a programra megfelelő változtatásával a Rudasfürdő átépítésének terveire a pályázatot oly értelemben írja ki, hogy a mostani dunaparti homlokzatvonalat meg kell tartani. Ekképpen az ügy visszatereltetvén a székesfővároshoz, újból foglalkozott vele a középitési bizottság, majd a tanács.
