Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1905 - I. Szabályozás
7 A már fentebb idézett előterjesztésében figyelembe ajánlott egyes concrót ügyek újabb folyamatba tétele iránt a tárgyalásokat megindítottam, melyeknek eredményéről a fővárosi közmunkák tanácsát annak idején értesiteni fogom. Ezen leiratom tudomásvótel végett a székesfőváros közönségével is közlendő lesz. Budapest, 1905. évi április hó 22-ón. TISZA s k A III. kér Táborhegy lejtőjén 1902. május havában nagyobbmérvű, ^ ^áborheg^/ mintegy 130.000 □ ölre kiterjedő fölcsuszamlás történt, minek követkéz- lások. tében a hegyoldalban levő több épület veszedelmesen megrepedezett, úgy, hogy ezeknek részben a lebontását, részben pedig a kilakoltatását volt kénytelen a hatóság annak idején elrendelni. Ez a földcsuszamlás a Táborhegyet a Remetehegy gyei összekötő dűlő utat is annyira megrongálta, hogy az sem a közlekedés, sem pedig a vizlevezetés szempontjából rendeltetésének nem felel meg. A székesfőváros a földcsuszamlás területét mérnöki hivatalával megvizsgáltatta s a csuszamlást előidézett okokra, nemkülönben a mérnöki hivatal által javaslatba hozott védekezésre nézve kikérte a m. kir. földtani intézet szakvéleményét is. A mérnöki hivatal kebelében a kéidéssel két szakosztály is foglalkozott. Az I-ső szakosztály a csuszamlást annak tulajdonította, hogy a Táborhegy forrásokban igen gazdag lévén, a viz az utak és árkok rendezetlen volta miatt átszivárog egészen a mélyen fekvő kék agyagig, melynek felületén sárréteg idézi elő a felette levő földtömeg csuszamlását. A Táborhegy még épségben levő legfelső szakaszának a csuszamlás- tól való megvédésére nézve az I-ső szakosztály azt a javaslatot tette, hogy az ott fakadó összes források vize a normálisnál valamivel nagyobb eséssel kiképzendő árkokban vezettessék le, melyek állandó jókarban tartására különös gondot kell forditani. Szükség esetén még alagcsövezést is kell alkalmazni. A III. szakosztály jelentésében abbeli véleményének adott kifejezést, hogy a bekövetkezett földcsuszamlást a hegy aljában túlságos mérvben űzött agyagbányászás okozta. A Viktória téglagyár ugyanis az agyag kiaknázását igen nagy területre terjesztette ki és igen mélyre hatolt, miáltal a hegy lábánál az egyensúly megbolygattatott s a hegy bőséges talajvizeinek lefolyása elősegittetvén, romboló hatásuk fokozódott. A földcsuszamlás továbbterjedésének megakadályozására nézve tehát azt javasolja ez a szakosztály, hogy a csuszamlás szélső határán kivül és azon belül is ott, hol a deformatió még nem öltött nagy mérvet, ;ilag- csövezés foganatosittassék. Nézete szerint azonban az alagcsövezés módját csak az altalajnak és a talajvizek állásának előzetes ismerete után lehet helyesen megállapítani. A lesüppedt dűlő út fenntartása érdekében azt javasolja, hogy az út mentén, illetőleg az út alatt kettős alagcső-vonal létesittessék, még pedig a vizsebesség mérséklése czéljából bukógátak közbeiktatásával.
