Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1903 (Budapest, 1904)

Bevezetés

2 _____

in

dulhasson. Az építésnél vis major gyanánt felmerült késleltető akadály leküzdésével a kiváló műalkotás „Erzsébet-hid“ elnevezés alatt a múlt év őszén rendeltetese- nek átadatott és mi siettünk az utolsó rendezési munkákat, melyek csak a híd teljes elkészülte után voltak végezhetők, legott befejezni, úgy hogy a folyó évre mar csak a vállalati költségek leszámolása maradt vissza. A rendezés tehát, beleertve a Gellérthegy keleti oldalának a Szent-Gellért szobor elhelyezésével kapcsolatos monumentális kiképzését is, az elfogadott tervnek megfelelően immár végre van hajtva odáig, ameddig az feladatunkat képezte. Hátra van még a balparton az a résziét, mely a belvárosi plébániatemplom és a kegyesrendiek uj elhelyezésével függ össze. A megoldás itt a székes-főváros törvényhatóságára vár és egy pillantás a balparti i o közvetlen környékének mai csonka állapotára, igazolja a vágyódást, vajha a székesfőváros megtalálhatná a módot arra, hogy a belváros szabályozásának ez a nevezetes részlete is mielőbb keresztülvitessék.

A katonai laktanyák beváltásánál szintén egy évtizedet átkaroló és hatásában

különösen üdvös munkálat befejezéséről szólhatunk. Az 1894. évi XX. t. cz„ mely az Újépület-, a Károly-, József- és Florián-laktanyát, valamint a Gellérthegy, erodot a közös hadügyi kormány kezeléséből átvenni és értékesíteni rendelte, a székesfőváros fejlődésének történetében mindenkor nagyjelentőségű mozzanatot fog kepezni.

Nem szenvedhet kétséget, hogy a felsorolt katonai objectumok, főleg pedig az Újépület- és a Károly-laktanya útját állták a város rendezésének s mindannyi oly akadálya volt a fejlődés természetes menetének, hogy csak hálával adózhatunk a törvényhozás azon intézkedéséért, mely a haladás útját szabadda teve, azt ere me nyezte hogy egyrészt ezek a területek természetes rendeltetésüknek adattak at, hogy másrészt katonai czélokra a modern igényeknek megfelelő épületek oly helyeken létesültek ahol azok a városrendezés érdekeivel összhangban vannak. A beváltás művelete eayéb vonatkozásaiban is oly szerencsés conceptiónak bizonyult, melyből, a transacts minden alanyára tekintélyes erkölcsi és anyagi előny szármázott.

Amint az uj hidak építése, a laktanyák beváltása és párhuzamosan az 1896. évi országos kiállítás hovatovább veszítették ható erejüket a város fejlodesere s amint ezzel kapcsolatosan az általános közgazdasági depress,ó következteben ,s az előbbi élénkséget úgy a magán, mint a középitkezés terén szembeötlő pangas váltotta fel: megjelent az az aggodalom, mely a múltat hibáztatva es elite ve, a szabályozását és fejlesztését uj alapokra fektetni és merész nagy czelok kitűzésében óhajtott megnyugvást találni. Az illetékes tényezők, egyenként es összesen, at a va a további haladás biztosításának vágyától, készségesen nyújtottak alkalmat arra, ogy székes-fővárosunk jövőjét a közelről vagy távolabbról érdekelt szakkörök bevonásává! beható eszmecsere tárgyává tegyék. A tanácskozások ebben az irányban a mu