Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1903 (Budapest, 1904)
III. Katonai laktanyák beváltása
24 — után tetszése szerint bármikor megkezdheti s mihelyt azok annyira haladtak, hogy a kerdeses épitmóny nem lesz többe erődnek tekinthető, a katonai hatóság a megszálló őrséget azonnal bevonja. 3. Igénye van a katonai hatóságnak arra, hogy. tábori-táviró és megfigyelő állomás czéljára a Gellérthegyen részére 25D mtrnyi terület jelöltessék ki, még pedig ott, a hol ahhoz czélszerüen hozzá lehet férni. E részben az a megegyezés jött létre, hogy addig, inig a ^ Gellérthegyi erőd mi czélra való felhasználásának kérdésé es ennek kapcsán a környék szabályozása gyakorlatilag végleges megoldást nem nyer, a székes-főváros a közlekedés igényeinek szem előtt tartásával ideiglenes, azután pedig végleges helyet fog a katonai táviró és megfigyelő állomás számára kijelölni. A katonai hatóság idevonatkozó joga telekkönyvileg bekeblezendó szolgalom utján biztosítandó. A tábori távíró és megfigyelő állomás ez óljaira ekként biztosítandó területen a katonai hatóság semminemű épitmónyt nem fog létesíteni, e területet kizárólag katonai gyakorlat czéljára fogja használni, de különben az a közönség rendelkezésére fog állani. Amikor katonai részről a kérdéses terület gyakorlat czéljára igénybe vétetik, erről a katonai hatóság figyelmeztető tábla felállításával fogja a közönséget tájékoztatni. A fent leirt megállapodások előzték tehát meg a Gellérthegyi erődnek úgy a fővárosi közmunkák tanácsa részére, valamint utóbbi által Budapest székes-főváros közönsége részére 1897 október 29-ón bekövetkezett .átadását illetve átvételét, mi is mindenben éppen a jelen pontban előadott megállapodásoknak megfelelően ágy történt, hogy a katonai hatóság az átadás, illetve átvétel alkalmával egyúttal ólt a megszállás jogával. Az egyezményes hatóságok egyébiránt a cs. és kir. 4 hadtestparancsnokság s Budapest székes-főváros küldöttei részéről 1899 junius 21-én felvett jegyzőkönyv alapján, melynek egyik eredeti példánya a cs. és kir. 4. hadtestparancsnokság birtokában van, constatálják azt is, hogy a Gellerthegyi erődön az erődjelleg megszüntetése czóljából tervezett bontásokat és átalakításokat Budapest székes-főváros időközben végrehajtotta és ennek következtében a gyakorlatba vett megszállási jog tárgytalanná vájván, a megszálló őrség a katonai hatóság részéről bevonatott. Ugyancsak az imént hivatkozott, 1899 évi junius hó 21 -iki jegyzőkönyv alapján constatálja a cs. és kir. katonai építési osztály kezelő bizottsága, hogy akkor a tábori táviró és megfigyelő állomás czéljaira a gyakorlati szükséghez képest nem 25, hanem 36 □ méternyi területet igényelt Budapest székes-fővárostól és a kérdéses
