Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1903 (Budapest, 1904)
II. Épitésügyi szabályzat
építésügyi szabályzat. Ernyöponyvák és czéglám- pák. A salak mint menyezet feltöltési anyag. Ernyő ponyvák at ós czóglámpákat az ópitósügyi szabályzat 308. §-a szerint csak úgy szabad alkalmazni, hogy alsó részük a járda felett legalább 2 50 mtrnyire legyen s a járdán túl ne terjedjenek. A kereskedők egyesületétől érkezett kérvény folytán a közópitési bizottság javaslatot tett ana, hogy az emlitett 2-50 mtr leszallitassék 2 30 mtrre. A magassági méret e leszállítását meggyőződésünk szerint sem a közönség, sem pedig az üzlettulajdonosok érdeke nem kivánja, mert az érintett változtatás esetében a közönség a szabad közlekedésben különösen esős időben, midőn esernyő használatára van utalva, kellemetlenül akadályoztatnék, e mellett pedig a ponyvák ós lámpák gyakran rongálásnak volnának kitéve. A változtatásnak tehát egyaránt ellene szól a nagy közönség ós kereskedők érdeke is. Az ópitósügyi szabályzat szóban levő intézkedését ennélfogva továbbra is fentaitottuk, annal inkább, mert visszaható ereje nincsen s igy azokat az érdekeket, melyek a szabálylyal esetleg nem egyező régi állapothoz fűződnek, nem érinti. A közópitési bizottságtól javaslat érkezett hozzánk, hogy az ópitós- ügyi szabályzat 208. §-ának módosításával a kőszénsalak a menyezetek feltöltesenól mellőztessek. A közópitési bizottság e feltőltósi anyagot piszkos tulajdonsága miatt s azért kívánta volna kiküszöbölni, mert nagymérvű nedvessóg-felszivó képességgel s átnedvesitése esetében a menyeze- teken soká tartó, majdnem kiszáradhatatlan foltokat idéz elő s igy egészségi szempontból is hátrányos. A szabályzat 208. §-a úgy rendelkezik, hogy „menyezetek feltöltósere csak teljesen száraz ós minden idegen alkatrésztől mentes homokot ós salakot szabad alkalmazni.“ Ha tehát ezt a rendelkezést a salaknál is megtartják, úgy csak száraz állapotban juthat a menyezet fölé. Ami pedig a salak nedvesség felszivó képességét illeti, ezt káros tulajdonságnak minősíteni nem lehet, mert ha nagyobb mórvbeu szivja is magába a még ki nem száradt falazat ós boltozatok nedvességét, mint a tömörebb homok, egyúttal nagyfokú porozitásánál fogva nagyobb mérvben ki is bocsátja magából a nedvességet, mert a levegő ezen íikacsos anyagot mindig jobban járhatja át, mint barmi más tömörebb feltöltésü anyagot. Hogy salakfel- toltés esetében a menyezeteken nedves foltok és káros következmények
