Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1903 (Budapest, 1904)
I. Szabályozás
15 dolgozta ki és mutatta be, s bár annak idején a tervnek a helyszini viszonyok alapján való megvizsgálására e tanács és a szókes-fóváros hatósága kebeléből vegyes bizottság alakíttatott, ez a vegyes bizottság a tárgyalást abban hagyta, nem akarván a kérdés nyilvános tárgyalása által az akkor különösen lábrakapott telekspeculációnak újabb teret nyitni. A tárgyalás fonalának újabb felvételére az impulzust a Rákos patak alsó szakaszán az 1901-év tavaszán bekövetkezett árviz adta meg. Anyagát a tárgyalásnak a mérnöki hivatal tervezete képezte. A székes-főváros által el is fogadott e szabályozási terv felöleli a Rákospataknak a szekes-főváros határába eső mintegy 14 km. hosszú egész vonalát és VII. szakaszra van osztva. A meder iránya mindenütt a szabályozási tervben már megállapított 24 öles útvonal tengelyébe van beillesztve, oly módon, hogy a patak medre céljára 8 öl széles terület tar tátik fenn, mig annak egyik és másik oldalán szintén 8—8 öl széles közlekedő ut lesz. Számol továbbá a terv azzal az örökös vizhasználati joggal, mely a Rákospatak mentén levő malmok, nevezetesen a Corchus, Pascal- és Ördögmalom javára biztosítva van. Ezen vizhasználati jogot a terv a különbeni kisajátítás elkerülése szempontjából akként kívánja respectálni, hogy a malmokhoz vezető jelenlegi patakmedreket mint malomárkokat meghagyja, s a malom üzemhez szükségelt vízmennyiséget biztosítja. Ami az árokszelvényt illeti, ennek megállapításánál a lefolyó maximális vízmennyiség volt a mérvadó. A mérnöki hivatal e tekintetben a vizterület nagyságából indult ki s a Budapest feletti 143.8 □ kmtrt tevő vízgyűjtő területnek □ kilométerére 70 liter vezet számítva, a Rákos patak maximális vízmennyiségét másodperczenkint 10 m3-rel vette fel. Ezen vízmennyiség számbavételével van a meder szelvénye kidolgozva. Eszerint középvizállásnál a vizoszlop magassága 1 méter, az árviz- szin pedig 1*7 méter vizoszlop magasságnál éretik el. Gondoskodás történt továbbá arra az eshetőségre is, ha nagyobb mérvű vizaradas allana be, s az árviz a számításába vett mennyiséget túlhaladná. Ezen veszedelem elhárítására vannak tervezve a töltések, melyeknek koronája 0'7 méterrel lesz magasabb az árvizszinnél. A vízfolyásnál általában l'5°/oo esés van contemplálva, minek elérése és illetőleg az egyenletes vízlefolyás biztosítása céljából a mederben több bukógát lesz beigtatva. A főbb vonásaiban fentebb leirt tervet beható vizsgálat tárgyává tevén, úgy találtuk, hogy annak alapján a Rákospatak szabályozása város- rendezési, közegészségügyi és árvízvédelmi szempontból általában helyesen és czélszerüen lesz megoldható. A részleteknél azonban a következő észrevételeink voltak: 1. A Corchus es Pascal-féle malmokhoz szolgáló malomárkokra az a jövő vár, hogy azok a szabályozási terv majdani végrehajtásakor megszüntetendők. Ebből folyólag a szóban levő malomárkokat csak ideiglenes jellegü- ekuek kívántuk tekinteni és erre való figyelemmel szükségesnek jelentet-
