Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1903 (Budapest, 1904)
I. Szabályozás
Az angyalföld szabályozása A m. kir. államvasut a saját telkét a rákosi rendező pályaudvar kibővítésére szánván, az volt az óhajtása, hogy kérdéses telke érintetlenül maradjon s tehát, hogy a 8 öles ut teljes szélességében a Bezubiák-féle telken nyittassák meg. Ezen óhajtás kielégítése azzal a következménynyel járna, hogy mivel a Bezubiák-féle telek mélysége csak 14 öl, ha ebből 8 ölet az ut foglal el, a megmaradó 6 öles sáv az építésügyi szab. szerint önálló beépítésre alkalmas nem volna, úgy, hogy azt egészben ki kellene sajátítani. Ebből folyólag a m. kir. államvasutak említett óhaja csak oly feltétel alatt volna teljesíthető, ha az ut áthelyezésének következményét, vagyis a Bezubiák-féle telek kisajátítását viselnék. A jelzett irányban a tárgyalások a m. kir. államvasutakkal folyamatba is tétettek, azonban eredményre nem vezettek, mert a vasút a kisajátítás költségeinek viselését megtagadta. Ily viszonyok között megmaradtunk a szabályozási terv azon rendelkezése mellett, mely szerint a kérdéses ut területe az államvasutak és Bezubiák telkéből egyenlően 4—4 öl szélességben vétessék. Az út vonalozásának kérdése ismét fölmerült a nyugati pályaudvar széntelepe és fütőházának kihelyezése ügyében megtartott közigazgatási bejárás alkalmával, de mivel a m. kir. államvasutak képviselőivel a megegyezés ekkor sem volt létrehozható, az ügyet a kereskedelemügyi miniszter úr elé terjesztettük abban a reményben, hogy a kérdés felsőbb helyen mégis csak a kívánt megoldáshoz fog vezettetni. Sajnos azonban, reményünk nem teljesült, mert a kereskedelemügyi miniszter ur azt az álláspontot foglalta el, hogy az ut megnyitása az államvasut telkének igénybevétele nélkül oldandó meg és emellett a vasút az ekként felmerülő kisajátítási költségekkel sem terhelhető meg. Ebben azonban nem nyugodhattunk meg, mert nem találtuk méltányosnak, hogy azokkal a kisajátítási költségekkel, melyek az útnak az államvasutak különleges óhaja szerinti áthelyezése folytán merülnének fel, egyedül a székes-főváros terheltessók meg; másrészt az út elejtését sem mondhattuk ki, mert ez az ut a szabályozási tervbe a városrendezési és forgalmi érdekek beható mérlegelése után lett felvéve és tény az, hogy a Dévényi-ut folytatására mulhatlanul szükség van, tekintve egyrészt, hogy abba számos oly közlekedési ér torkol, melyek különben zsák utczákat képeznének, tekintve másrészt, hogy az ut jelentősége a rákosi rendező pályaudvar kibővítése folytán csak növekszik olyannyira, hogy amennyiben itt az ut tervezve nem volna, annak létesítésére a vasúti vállalatot egyenesen kötelezni kellene, mert a székes-főváros határában ily vasúti telepet párhuzamos utak nélkül concedálni olyképpen, hogy az közvetlenül érintkezzék a magán építési telkekkel, egyáltalán nem volna helyes. Ebben a helyzetben az ügyet a belügyminister ur elé terjesztettük azzal a javaslattal, méltóztatnék oda hatni, hogy a Dévényi-út folytatásában tervezett út megnyitásának a kérdése a különböző közérdekek együttes figyelembevételével nyerhesse megoldását. A dunabalparti körvasút megépítése folytán szüksége merült fel ’annak, hogy az angyalföldi dűlő szabályozási terve revisió alá vétessék. E kérdés tanulmányozása czéljából annak idején vegyes bizottság lett kiküldve, a melynek elvi megállapodásai főleg oda irányultak, hogy az