Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1901. évi működéséről - IV. Katonai laktanyák beváltása
22 — felvett becsértókben, vagyis D-ölenként 14 szóval tizennégy koronáért, mihez képest, tekintettel arra, hogy a három telek térfogata (18973 00+ 6129*00M 11981 *38) összesen 37083*38 □-öl, ennek megfelelően a három telek vételára összesen 519.167 korona 32 fillért szóval ötszáztizenkilencz- ezeregyszázhatvanhét koronát és 32 fillért tészen ki. Megállapittatik, hogy Budapest székes-főváros közönsége a X. kér. Lapos dűlőben fekvő e három telket már 1894 augusztus 25-én a vevő korlátlan tulajdonába és birtokába átadta illetőleg a főváros közmunkák tanácsa a magyar királyi kincstár részére azokat a mondott napon birtokába vette s azóta azokat a császár és királyi közös hadügyi kormányzat rendeltetésükre, tehát a jelen VII. pont bevezetésében említett építkezések czél- jaira tényleg fel is használta. A szóban forgó háromrendbeli teleknek 1894. évi augusztus 25-én történt átadásáról, illetve átvételéről az illető hatósági küldöttek jegyzőkönyvet vettek fel két eredeti példányban, melyeknek egyike Budapest székes-íővávos levéltárában, másika pedig a fővárosi közmunkák tanácsa levéltárában van elhelyezve. Ónként értetik, hogy a jelen VII. pontban tárgyalt ingatlanok után 1S94. augusztus 24-dikét követő időre járó s bármi néven nevezendő közterheket már a vevő magy. kir. kincstár tartozik viselni. Megállapittatik továbbá, hogy a telkeknek 1894. augusztus 25-óre kívánt és teljesített átadása folytán a székes-főváros bérlői az adás-vétel tárgyát képező területről be nem takaríthatott függő terméseikért, a földnek megmunkálásáért és trágyázásáért a X. kér. elöljáróság közbejöttével eszközölt becslés utján megállapított 3741 szóval háromezerhétszáznegyven- egv koronára rugó kárpótlásban részesültek; az illető haszonbérlők kielégítését a székes-főváros közönsége eszközölte, viszont azonban a fővárosi közmunkák tanácsa az említett 3741 koronát a székes-főváros központi pénztárába 1895. április 22-én eszközölt befizetéssel megtérítette, mit is a székes-főváros közönsége ezennel elismer, kijelentvén egyúttal azt is, hogy ezeu a czimen a fővárosi közmunkák tanácsa, illetve a magy. kir. kincstár irányában semminemű további követelése vagy igénye nincsen. Vili. Tüzérségi laktanya és szertárak építésének czéljára Budapest székes- főváros közönsége eladja a magy. kir. kincstárnak, a fővárosi közmunkák tanácsa pedig a magy. kir. kincstár nevében és részére megveszi: 1- ször Budapest székes-főváros pesti részének 9777. sz. tkvi betétében 9641/a hrzi sz. a. foglalt, a IX. kér. Gubacsi dűlőben lekvő 405X72D-olnyi telket; 2- szor Budapest székes-főváros pesti részének 9775. sz. betétében 9639 a helyrajzi szám alatt foglalt, a IX. kér. Gubacsi dűlőben fekvő 27522*300 D-ölnyi telket, még pedig mindakét telket az 1894. évi XX. t.-cz. 3. §-án alapuló kikötéshez képest a székes-főváros 1892. évi vagyonleltárában felvett becsértékben, vagyis D-ölenként 8 szóval nyolcz koronáért, mihez képest, tekintettel arra, hogy a két telek térfogata (4051*72 + 27522*30) összesen
