Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1900. évi működéséről - IV. A Szent Gellért szobor környékének rendezése
33 esetben volna létjogosultsága, ha a szóban forgó templom a tervező által javasolt elhelyezést nyerne, mely esetben a tervezett mű a templomnak mintegy alépítményét képezhetné. A tervezett alépítmény, mely a jelen esetben a kitűzött feladat megoldását és a bírálat tárgyát képezi nagy arányaival és részleteivel elérte volna a hegyoldal nagyszabású arcbitektonikus díszítésére törekvő czélját azon esetben, ha a szóban forgó templomnak tervezett módon leendő elhelyezése szerencsés eszme volna. Azonban a templomnak a hegyoldal lejtőjén tervezett módon történt elhelyezése a bizottság nézete szerint, a hegy terepviszonyaira való tekintettel kizártnak tekinthető. Különösen sikerült tervezőnek a lépcsőzet nagy- szabásu elrendezésével a hegyoldal festői kiképzését megoldani. A tervezetben lefektetett eszmék kifejtése közben azonban a szobor elhelyezése csak mint alárendelt kérdés nyert megoldást. A tervezet hátrányára szolgál azon körülmény, hogy a mű kivitele helyi viszonyokból kifolyólag nagy technikai nehézséggel volna egybe kötve és jelentékeny pénzáldozatot kívánna. Tervező az építési költséget 291.000 koronára számítja, mely összeg tekintettel a létesítendő mű nagy arányaira, az alkalmazandó építő anyag jó minőségére s a nagy mérvű sziklabontásra, számitassunk szerint nem volna elengedő. 1 1.1659. szám. „Egyesült erővel“ 2 tervrajz, tervleirás, költségvetés. Tervező a hegyoldalt egy 5000 mtr hosszú és 10 00 mtr magas támfalszerü ópitmónynyel burkolja, mely fölött egy 2 50 mtr széles és 5000 mtr hosszú terass foglal helyet. A terass közepén a hid axisától kissé dél- felé elmozdítva fülkeszerü mélyedésben áll a szobyr. Lépcsőzete a közepén 10 mtr széles karral indul meg s az első nyughelytől kezdve két irányban 3’00 mtr széles lépcsőkarokkal halad tovább a terassra, majd innen a hegyre, a lépcsőzet felső részének megoldásánál, mely 1500 mtr. magasságban végződik, tervező a helyi viszonyokat nem vette figyelembe s igy a hegyre való jutás az általa jelzett módon el nem érhető. A részleteiben szépen és művésziesen megrajzolt tervezet gótikus részleteivel annyira elaprózza a mű középső részét, hogy annak mommentális kiképzéséről szó sem lehet. Hátránya a tervezetnek továbbá még azon körülményben nyilvánul, hogy a hegyre való jutás a terven jelzett módon nincs megoldva s lépcsőzetónek iránya az alsó nyughely fekszinében túlságos takarékos5
