Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1899. évi működéséről - II. Az uj hidakkal kapcsolatos rendezés
23 tották el: annyi azonban kétségtelen, hogy a hídépítési művezetősóg ahoz nem nyúlt és eltávolítása iránt egyébképen sem rendelkezett, következőleg az 588 frt 55 kr. a hidalap terhére való felszámításának helye nem lehet. 6. A Gfellórtrakparti vízvezetéki csőáthelyezés czi- mén a főváros 3554 frt 01 krt számit fel megtérítendőnek. Ezt a munkát azonban nem a Ferencz József- hid építése, hanem voltaképen a szabályozás tette szükségessé, mely egészeu független a híd építésétől. Tekintettel tehát arra, hogy a kérdéses csőáthelyezés már szabályozási okokból eszközlendő lett volna, mert a régi cső nem a szabályozásnak megfelelő helyen feküdt, tekintettel továbbá arra, hogy a rakpart kiépítése következtében az áthelyezés már különben is elodázhatatlanná vált volna, s e szerint a hídépítésnek csak annyi befolyása volt, hogy az átfektetés körülbelül egy évvel előbb történt meg, mint a hídépítés nélkül is elkerülhetetlenné vált volna: mindezeknél fogva a bizottság a kérdéses 3554 frt 01 kr megtérítésének annál kevésbé látja helyét, mert ez a fővárosra nézve nem múló, hanem maradandó hasznú befektetést képez. 7. Winkler István kövező fuvarozásról szóló, 17 frt 64 krral érvényesített számlája megtérítésre el nem fogadható; a mérnöki hivatal megrendelő utalványából ugyanis kitűnik, hogy a megrendelt járdaszegélykő a vásárcsarnok elé a sóház és pipa-utezába szállíttatott, itt tehát nem a közmunkák tanácsa rendezése alá eső területről van szó, a felállított és elfogadott elvnél fogva tehát jelen esetben megtérítésnek semmi helye nincsen. 8. A vízvezetéki igazgatóság által 6 7 95194. Y. V. szhoz bemutatott számlakönyvi kivonat 603 frt 1 7 krról szól; ebből 311 frt 29 kr. megtérítésre már a fentebbi 1. pont alatt elfogadtatván, e helyütt még 291 frt 88 kr. megtérítéséről van szó. Tekintve, hogy ez az összeg a balparton a hídépítés folytán szükségessé vált ideiglenes csőátfektetésre vonatkozik, ezen kettőszázkilencz- venegy frt 88 krt a bizottság megtérítendőnek állapítja meg. Összefoglalva a fentiek eredményét, az 1. 2. 4. és 8. pontok értelmében a fővárosnak igénye van 1138 frt 1 1 kr. megtérítésére; viszont a 3. pont szerint tartozik a főváros a közmunkák tanácsának 3122 frt 47 krral, az 5. 6. és 7. pontoknál pedig megtérítésnek helye nincsen; igy tehát a főváros tisztán 1984 frt 36 kr. szóval Egyezer kilenczszáznyolczvannégy frt 36 krral tartozik, mely összeg a legközelebbi elszámolás alkalmával a köz-