Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1897. évi működéséről - VIII. Vizmű
VIII. Vízmű. A káposztás-megyeri vízmű 111-ik szakaszához tartozó összes ópitósi munkálatok 1897. óv junius havában nyertek befejezést. A III-ik szakaszszal kiépült a káposztás-megyeri vízmű első része, azoknak a kavicsmedenczóknek felhasználásával, melyek az előzetes tanulmányok, illetve talajfűrások és próbaszivattyuzások alapján czólszerű kihasználás mellett napi 120,000 köbméter vizet voltak hivatva szolgáltatni. Daczára annak, hogy a kavicsrótegben levő vízmennyiség kiaknázására létesített berendezés az adott viszonyok között legczólszerűbbnek bizonyult, mégis már a mű befejezését követő első évben azt kellett tapasztalni, hogy a három szakaszból álló első rész, még kedvező viszonyok között is, alig képes a napi 120,000 m3-re előirányzott vizet szolgáltatni; kedvezőtlen viszonyok között pedig, tehát alacsony Duna-vizállás és ezzel kapcsolatos nagy szárazság mellett a kutak vizszolgáltatási képessége (az elmúlt télen 48,000 köbméter volt) jóval az előirányzott vízmennyiség alatt marad: úgyannyira, hogy a balparti városrész vízszükségletének kielégítésénél jelenlegi kiterjedésében egyedül erre a műre számítani nem lehet. Ez a körülmény indította a székes-főváros közönségét az elmúlt 1897. óv folyamán arra, hogy a káposztásmegyeri vízmű első részének kiegészítése czóljából a 111-ik szakaszt képező átemelő telepet a szentendrei szigeten, az átemelő teleppel szemben létesítendő tiz kuttal kiegészítse. A vízműnek eme fejlesztése tehát nem az első kiépített részre előirányzott 120,000 köbméter napi víztermelés emelését czélozta, hanem csupán ennek a vízmennyiségnek biztosítását kedvezőtlen viszonyok között is és a vízmű végleges jellegének megóvását. Ez oknál fogva az eredetileg 120,000 m3 vízszállítására szerkesztett gépészeti berendezést nem nagyob- bitják, hanem csak a víztermelő területet. Ezzel a vízmennyiség fokozásán kívül eléretik még az is, hogy a kavicságy igénybevételének csökkenésével a szűrőréteg eliszapodásának illetőleg bedugulásának veszélye is csekélyebb lesz. A termelés fokozása czóljából szükséges terület helyének és nagyságának megállapítása talajfűrások alapján történt. A talajfűrások általában arra az eredményre vezettek, hogy a káposztásmegyeri part mentén a viz- nyeresre alkalmas kavicságy alatt elterülő agyagréteg által képezett hullámvölgy tengelye merőleges a Duna folyására és a káposztásmegyeri parton feltárt kavicsréteg folytatása a szemben levő parton is feltalálható. Ez a jelenség mutatkozik a káposztásmegyeri I. és II. szakasznál, hol a II. szakasz
