Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1901. évi működéséről - VI. Vasutak
43 — A Budapest—Budakeszi h. é. vasút. A kereskedelemügyi minister ur rendeletére, Kemény Gyula cementtechnikus vállalkozó tervei alapján, e vasútnak a lefolyt év junius havában megtartott közigazgatási bejárásán részt vettünk s ez alkalommal azt a törekvést, hogy Budák esz és a környékbeli erdő könnyeb meg- közelithetése érdekében villamosvasút létesíthessék, kellőképen méltányoltuk, azonban a székes-főváros érdekei szempontjából elleneztük azt, hogy e vasút helyiérdekű jelleggel lótesittessék, annyival inkább, mert e vasút legnagyobb, azaz mintegy 5/t>-od része a főváros egyik íőközlekedő utján van megtervezve, minélfogva azt a kívánságunkat fejeztük ki, hogy e vasút közúti vasút gyanánt engedélyeztessék. A vonalvezetést illetőleg elleneztük azt, hogy e vasút a jelenlegi utterület csonkításával vezettessék tova s annak hangsúlyozásával, hogy a Budakeszi-ut végleges szabályozása 10° szélességben van kontemplálva szükségesnek jeleztük, hogy az ut egész szélességében a közúti kocsi és gyalog forgalom czéljaira szabadon tartassák, annyival inkább, mert annak egy részét a vízlevezető árkok is elfoglalják és a közforgalom biztonsága szempontjából is szükséges, hogy egy ily nagy emelkedésű útvonal jóval szélesebb legyen, mint más hasonló fontosságú sik területű útvonal. Ennélfogva azt a kívánságunkat terjesztettük elő, hogy e vasút czóljára szükséges terület mértéke e 10 ölnyi szélességen felül állapittassék meg olyképen, hogy az ut 12 ölnyire szélesittessék s ebből 2 ölnyi szélességű terület a vasidi vállalat által legyen megszerzendő. A vágány nyomtávolsága dolgában pedig kívántuk, hogy a főváros területén levő összes vasúttal egységessége, főként pedig a peage jog alapján e vasút kocsijainak a város belsejébe való bejuthatása érdekében a szabványos nyomtávolság állapittassék meg. Az esetben azonban, ha e vasút a jelenlegi állapot keretében is engedélyeztetnék, kívántuk, hogy e vasút fekvése csakis ideiglenes jellegűnek mondassék ki s hogy a vasúti vállalat arra köteleztessék, hogy az ut végleges rendezésekor a vasút czéljára szükséges területeket megszerezze és a vasutat végleges helyére áthelyezze. Az engedélyezési feltétel tárgyalása a folyó évre maradt. Külömböző vasúti ügyek. E fontieken kívül tárgyaltuk és elintéztük a következő vasút ügyeket. Úgymint: A Budapesti jobbparti körvasút 48/49 szelv.-nól kiágazókig a „Ganz és társa“ vasöntő és gépgyár II. kér. Királyheg y-u t c z a i telepére vezető iparvágányt. Ugyancsak a „Ganz és társa vasöntő és gépgyár részv.-társ.“ II. kér. Lö vőh áz-utczában levő telepére vezető iparványt A Budapesti bal parti körvasút 142/143. szelv.-nél kiágazólag a „ f a k e r e s k e d e 1 m i rósz v.-t á r s. “ telepére vezető iparványt. A m. kir. államvasutak Budapest—Czeglédi vonalával 6*
