Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1901. évi működéséről - IV. Katonai laktanyák beváltása

— 20 —

fcg létesítem, a területet kizárólag katonai gyakorlat czóljára fogja használni, de különben az a közönség rendelkezésére fog állani. Amikor katonai részről a kérdéses terület gyakorlat ezéljára igénybe vétetik, err/'l a katonai hatóság figyelmeztető tábla fel állításával fogja a közönséget tájékoztatni.

A fent leirt és az egyezményes hatóságok részéről itt is kölcsönösen elfogadottnak nyilvánított megállapodások létrejövetele után 1897. évi október 29-én a Gellérthegyi erődöt és tartozékait, valamint a hozzá vezető utat a fővárosi közmunkák tanácsa Budapest székes-főváros közönségének átadta az pedig átvette a katonai kormányzatot megillető megszállási jogból folyó korlátozással és a székes-főváros közönségét terhelő bontási és átalakítási kötelezettséggel. Az átadást, illetve átvételt a két hatóság küldöttei eszközölték és erről a Gellérthegyi erőd és hozzávezető ut helyszinrajzával felszerelt jegyzőkönyvet vettek fel két eredeti példányban, mely eredeti példányok egyike a fővárosi közmunkák tanácsa levéltárában, másika pedig a székes-főváros levéltárában van elhelyezve.

Az egyezményes hatóságok egyébiránt a cs. és kir. 4. hadtestparancsnokság s Budapest székes-főváros küldöttei részéről 1899. junius 21-én felvett jegyzőkönyv alapján, melynek egyik eredeti példánya a székes- főváros levéltárában van elhelyezve, constatálják azt is, hogy a Gellérthegyi erődön az erődjelleg megszüntetése czéljából tervezett bontásokat és átalakításokat Budapest székes-főváros időközben végrehajtotta, ennek következtében pedig a katonai kormányzat részéről fentartott és az erőd 1897. október 29-én történt átadásakor gyakorlatba is vett megszállási jog tárgytalanná vált, a megszálló őrség a katonai hatóság részéről bevonatott, úgy hogy ielenleg a Gellérthegyi erőd ingatlana s a hozzávezető ut Budapest székes-hváros közönségét már szabad és egyedül a tábori távíró és megfigyelő állomásra vonatkozó megállapodásokkal korlátozott tulajdona és birtoka gyanánt illeti.

YI.

Az Újépület tömbjének szabályozását illetőleg constatáltatik, hogy a magyar királyi pénzügyminister ur 1894. évi február 2-án 4183. sz. alatt a székes-fővároshoz intézett leiratában foglalt s utóbbi által az 1894. évi 204. sz. közgyűlési határozattal elfogadott kikötés értelmében az Újépület tömbje és a városi tulajdont képezett Szóchenyi-tér területe összefoglalva együttesen voltak szabályozandók; constatáltatik továbbá, hogy ide vonatkozólag a szabályozási terv törvényszerüleg megállapittatván, ennek megfelelően egyfelől az Újépület s részben a Szóchenyi-tér területéből kópező- dött telektömbök a magyar királyi kincstár tulajdona gyanánt telekkönyvi- lég a budapesti kir törvényszék, mint tkvi hatóság 36589/98. tkvi sz. végzése folytán tényleg megalakittattak, másfelől pedig a tervezve, volt utczákra és terekre elesett területek közterületek gyanánt telekkönyvileg lejegyeztettek és ezzel úgy, a magy. kir. kincstár, mint Budapest székesfőváros közönségének érdekei és jogigényei, úgy mint ezek a magy. kir. pénzügyminister ur 1894. február 2-án 4183. sz. alatt kiadott leirata, továbbá a székes-főváros 1894. évi 204 sz. közgyűlési határozata s az 1894. évi XX. t.-cz. 3. §-a szerint felmerülhettek, teljes kielégítést nyertek kapcsola-